Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

július 17-én), a felperes által a fizetési meghagyásban érvényesített követelés már fennállt. A perbeli adatok szerint ugyanis ez a követelés az 1972. év negyedik negyedében végzett munkák ellenértékére vonatkozott. Ennek leszámlázása — ahogy azt a felperes a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben előadta — 1973. január 15-én megtörtént. Ezt a számlát az alperes — jelentéktelen összegbeli eltéréstől eltekintve — nem kifogásolta. A bejelentés időpontjában tehát az alperes követelése a felperessel szemben nem 434 395 Ft volt, hanem a felperes által ebben a perben érvényesített 365 845 Ft és az előbbi összeg különbözete. Ha ugyanis a feleknek egységes jogviszony alapján egymással szemben kölcsönös követelésük és tartozásuk áll fenn, tehát elszámolási viszonyban vannak, a fennálló követelés a számlának az elszámoláskori egyenlege. A bejelentés idején tehát a felperes tartozott az alperesnek az utóbbi követelésével csökkentett összeggel, az alperesnek pedig a felperessel szemben tartozása nem állott fenn. Ezen nem változtat az, hogy az alperes tévesen jelentette be követelésének összegét és az elismerés is téves bejelentésen alapszik. Az összetartozó egységes számlakövetelések szétválasztására a felszámolási eljárásban nincs lehetőség. A szövetkezet felszámolása tárgyában rendelkező jogszabály e kérdést kifejezetten nem szabályozta ugyan, de nem azért, mert az 1955. évi 21. sz. törvényerejű rendelettől el kívánt térni, hanem azért, mert az külön szabályozásra nem szorul. A felek közötti jogviszonyban ugyanis nem a Ptk. 296—297. §-aiban szabályozott beszámításról, hanem egyszerű elszámolásról van szó. Ennek az elszámolásnak a keretében a tartozások és követelések egyenlegét kell vizsgálni, és az egyenleg minősül követelésnek. A peres felek teljes jogviszonyára nézve ilyen értelmű adat a perben nem áll rendelkezésre, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Gp. törv. IX. 31 746/1974. sz., BH 1975/8. sz. 377.) 1.7 A szerződésszegés 1.7.1 A kötelezett késedelme 131. A vállalkozó részszámlájában meghatározott követelés a részteljesítés időpontjában válik esedékessé [6/1968. (I. 30.) PM sz. r. 4. § (1)—(2) és (4) bek., Ptk. 298. §]. (Legf. Bír. Gf. V. 31 645/1973. sz., BH 1974/5. sz. 216. — L. 532. sorszám alatt.) 132. Átvételi késedelem esetén az ellenszolgáltatás a szerződésszerű teljesítés felajánlásának időpontjában válik esedékessé. Ha azonban a felek a jogszabályban megengedett külön fizetési határidőben állapodtak meg, az ellenszolgáltatás csak ennek lejártakor válik esedékessé [Ptk. 301. § (1) és (3) bek., 303. § (2) bek., 37/1967. (X. 12.) Korm. sz. r. 5. § (1) bek., 60/1970. (XII. 31.) PM sz. r. 1 §, GKT 51/1973. sz.]. (G. törv. III. 32 711/1973. sz., BH 1974/7. sz. 312. — L. 151. sorszám alatt.) 76