Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)
126. a) A késedelmes szállítást a legkorábban esedékes kötelezettség teljesítésére kell elszámolni. b) Ha a szállító a negyedévre meghatározott választékra kötött szállítási szerződést csak részben teljesíti, majd a következő negyedévben — amelyre a jelek szintén szerződést kötöttek — újabb szállításokat teljesít, de nem az előző negyedévről elmaradt választékban, az újabb szállítást nem az előző, hanem az ezt követő negyedévi szerződés teljesítésére kell elszámolni. (GKT 96/1973. sz.* BH 1973/10. sz. — L. 390. sorszám alatt.) * Módosította a GKT 3/1978. sz. állásfoglalás, BH 1978/6. sz. 127. Az ellenkövetelés bírósági eljárásban történő beszámításának a pénzintézet engedélye nem előfeltétele [Ptk. 296. § (l)bek., Vht. 211/B. § (3) bek., 34/1967. (XII. 24.) PM sz. r. 22. §]. A kényszerfelszámolás alatt álló felperes vállalkozó állóeszköz-fenntartási munkáról kiállított számlája összegét fizetési meghagyás útján érvényesítette az alperes megrendelővel szemben. Az alperes ellentmondásában előadta, hogy a felek között a végleges elszámolás megtörtént, mégpedig akként, hogy a felperes követelésével szemben beszámította ugyanabból a jogügyletből eredő lejárt pénzkövetelését. Ezért a felperes követelésével szemben beszámítási kifogással él és az ellentmondása folytán indult perben a kereset elutasítását kéri. Az első fokú bíróság tárgyalás kitűzése nélkül hozott ítéletével az alperest a kereseti összeg és kamatai megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a 37/1967. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet, illetőleg ennek végrehajtása tárgyában kiadott 34/1967. (XII. 24.) PM sz. rendelet 11. §-a értelmében csak a bank hozzájárulásával eszközölt beszámítás érvényes; ezért a bíróság a beszámítással történt számlarendezést érvénytelennek tekintette. Az alperes fellebbezésében az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta, hogy a Ptk. 296. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a perben és peren kívül az egynemű és lejárt követelés beszámítását, továbbá a Vht. 211/B. §-ának (3) bekezdése szerint is a kényszerfelszámolás alatt álló adóst megillető követeléssel szemben ugyanabból a jogviszonyból eredő pénzkövetelés tekintetében beszámításnak van helye. A beszámítani kívánt pénzkövetelés pedig a keresettel azonos jogviszonyból származik. — A fellebbezés alapos. A pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 37/1967. (X. 12.) Korm. sz. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 34/1967. (XII. 24.) PM sz. rendelet 11. §-a valóban úgy rendelkezik, hogy a gazdálkodó szervek között pénzkövetelések beszámításának csak a pénzintézet engedélyével van helye. Ez a jogszabály azonban csak a gazdálkodó szervek peren kívüli igényérvényesítésére vonatkozik. A bíróság előtti eljárásra azonban nem irányadó. A Ptk. 296. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a kötelezett követelését — ha a jogszabály kivételt nem tesz — a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. E vonatkozásban a jogszabály kivételt nem tesz. Lényegében ezen alapszik az az állandó gyakorlat, hogy a bíróság előtt pénzintézeti engedély nélkül is helye van beszámításnak, ha a Ptk. 296. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg — a kényszerfelszámolás alatt álló felperesre tekintettel — a Vht. 211/B. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek fennállnak. 74