Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

konszignációt és ennek alapján elkészítette a pótköltségvetést, amelynek összege 6 424 300 Ft volt. Az alperes azonban közölte, hogy a pótköltségvetést a tervező csak 1 210 639 Ft összegben hagyta jóvá. Ezért az alperes generálkivitelező a pótköltségvetésben az előszerelésre beállított munkadíjakat nem fogadta el és a kötőelemekre kiírt árakat csökkentett mértékben fogadta el. Erre tekintettel a felperes a keresetében kérte a szerződést akként módosítani, hogy a gyártás szegecskötések helyett csavarkötéssel történik, a munka előszerelését a gyártómű köteles elvégezni és a vállalkozási díj 18 439 330 Ft helyett 24 863 630 Ft. Az első fokú bíróság által kirendelt szakértő megállapította, hogy az acélszerkezet zártszelvényű és egyedi gyártású szerkezet, amelynek árát a 68 030/1968. (ÁT 8.) KGM—ÁH sz. utasítás szerint egyedi kalkulációval kellett volna kialakítani. Ennek megfelelően a felperest az előszerelési díj megilleti. Az alperes generálkivitelező ezután a korábbi nyilatkozatát módosítva a szakértői véleményt elfogadta, mert — előadása szerint — meggyőződött arról, hogy a felperest az előszerelési munkákért az ellenérték megilleti. Az alperes előadása szerint a felperes az előszerelés díjának felszámításával nem lépte túl az ármaximumot. A perbe I. r. beavatkozóként a beruházó, II. r. beavatkozóként pedig az Állami Fejlesztési Bank belépett. Az I. r. beavatkozó, a beruházó nem fogadta el a szakértői véleményt. Az első fokú bíróság a felperes megváltoztatott kereseti kérelmére a szerződést a szakvéleménynek megfelelően akként módosította, hogy a vállalkozói díj 3 356 395 Ft-tal emelkedik. Az ítélet ellen az I. r. beavatkozó fellebbezett. Ebben az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a szakértői véleményre vonatkozóan előterjesztett észrevételeit változatlanul fenntartja. Vitatta, hogy a szegecselés költségét a szakértő a csavarozás költségéből levonta volna. Szerinte nem fogadható el a szakvélemény az előszerelések tekintetében sem, mivel a felperes és az alperes perbeli nyilatkozatával, valamint a szakértő megállapításaival szemben állítja és bizonyítja, hogy a felperes előszerelési munkálatokat egyáltalában nem végzett, de nem is végezhetett. A perbeli tényállás további felderítését indítványozta abban a vonatkozásban, hogy a csavar anyagköltség megállapításánál a szakértő milyen összegű szegecs anyagköltséget vett figyelembe, továbbá hogy a felperes egyáltalán végzett-e külön előszerelési munkálatokat, mikor és hol. E célból újabb árszakértő, valamint műszaki szakértő meghallgatását kérte. — A fellebbezés nem alapos. A Pp. 54. §-ának (1) bekezdése értelmében a beavatkozás a perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett történhetik. A Pp. 57. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a beavatkozó — az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve — minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. A Pp. 233. §-ának (1) bekezdése szerint a beavatkozó is élhet fellebbezéssel. A fentebb említett rendelkezések egybevetett értelmezéséből az következik, hogy abban az esetben, ha az a fél, akinek pernyertessége érdekében 753