Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

5—10 mm vastag ráégett réteg található, holott a szabvány szerint az öntöttvas kazántagok üregeinek homoktól menteseknek kell lenniük. A homoktól mentes és homokkal fedett részek között hőfeszültségek lépnek fel, a homok lezárhatja vagy nagymértékben csökkentheti a vízjárást, ami helyi túlmelegedéshez vezethet. A szakértői vélemény szerint a kazánok kicserélése indokolt, mivel azonban ez idő szerint a vizsgált típusú kazánt nem gyártják, célszerű lenne ezeket más típusú kazánnal kicserélni. Az első fokú bíróság megállapította, hogy a III. r. alperes a II. r. alperessel, a II. r. alperes az I. r. alperessel, az utóbbi pedig a felperessel szemben szavatossági felelősséggel tartozik. Énnek folytán kötelesek — a jogviszonyok láncolatának figyelembevételével — a kazánokat 1974. november 15. napjáig kicserélni. A III. r. alperes gyártómű köteles ezen felül 18 000 Ft hibás átadási kötbért, az I. r. alperes részére 30 000 Ft szakértői költséget, valamint a régi kazánok bontási, az új kazánok szállítási és szerelési költségét és további 1400 Ft szakértői költséget megfizetni. Az említett 30 000 Ft az I. r. alperes által előzetesen kért szakértői vizsgálat költsége. Az első fokú ítélet a kicserélési határidőt a 10/1966. (II. 14.) Korm. sz. rendelet 49. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt kötbérfizetési kötelezettséggel biztosította. Az ítélet ellen a III. r. alperes fellebbezett, amelyben fenntartotta elévülési kifogását, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a megállapított hibák nem eredményezhetnek alkalmatlanságot. így nem a három éves, hanem a hat hónapos elévülési határidőt kell alkalmazni, amihez viszonyítva pedig a felperes keresete elkésett. Előadása szerint a félnek nem a szakvéleményből kell tudomást szereznie a rendeltetésszerű használatra való alkalmatlanságról, és az ilyen tudomásszerzés nem is jöhet figyelembe az elévülési határidő folyásának kezdeteként. Egyébként az alkalmatlanságot megállapító szakvélemény nem megalapozott, a kazánok ugyanis további tagcserével javíthatók. Kifogásolta a szabványra való utalást, mert előadása szerint az MSZ 247. sz. szabvány kazánokra nem alkalmazható, a kazán ugyanis nem tömegcikk. Sérelmezte, hogy az első fokú ítélet megállapítása szerint a kazánok tekintetében országszerte nagymértékű meghibásodási arány tapasztalható, végül azt is, hogy az indokolás szerint az alkalmatlanságot más ügyben is megállapították. Ez a megállapítás ugyanis még nem jogerős. Előadása szerint az első fokú bíróság az I. r. alperes által kért szakértői vizsgálat 30 000 forintos díjának a megfizetésére őt tévesen kötelezte. A perindítást megelőzően beszerzett szakértői vélemény költsége ugyanis nem perköltség jellegű. — A fellebbezés nem alapos. A szakértői vélemény egyértelműen állapította meg — és ezt a III. r. alperesnek ellenbizonyítással nem sikerült megdöntenie —, hogy a szóban levő kazánok a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanok. Ezt nemcsak a 12 tagra 12 alkalommal végrehajtott csere ténye, hanem a falvastagság, a homoktól mentes és a homokkal fedett részek közötti feszültségkülönbség, a szakvéleményben részletezett gyártástechnológiai hibák is alátámasztják. A 10/1966. (II. 14.) Korm. számú rendelet 41. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmatlan szolgáltatás esetén a szavatossági igény három éven belül érvényesíthető. így nem alapos a III. r. alperes elévülési kifogása. A bírósági gyakorlat szerint ha a minőségi hiba megállapítása végett az elévülési időn belül megkeresett szakértő szerv a véleményét csak a szavatossági igény érvényesítésére előírt határidő lejárta után közli, az elévülés szem745