Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

pontjából nyugvási helyzet keletkezik és a szerződésszegésből eredő igények a szakvélemény kézhezvételétől számított három hónapos határidőn belül érvényesíthetők. Nem alapos a III. r. alperesnek az az előadása sem, hogy nem kapott meghívást a kazán megvizsgálására, mert ezt egyrészt a per adatai nem támasztják alá, másrészt az eljárás során a III. r. alperesnek módjában volt védekezését, észrevételeit valamennyi bizonyítékra, így a szakértői véleményre is előterjesztenie. Az tényként megállapítható, hogy a kazánok hibái a szolgáltatás alkalmatlanságát eredményezik, így az időben előterjesztett, kicserélés iránti szavatossági igény megalapozott. Nem alapos az a fellebbezési előadás sem, amely szerint az I. r. alperes által a perindítást megelőzően beszerzett szakértői vélemény költsége nem perköltség, annak megítélésére a Pp. nem ad lehetőséget. A Pp. 75. §-ának (1) bekezdése szerint perköltség — a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve — mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merül fel. Az utóbbiak között a jogszabály külön megemlíti az előzetes szakértői díjat. Az e kérdésben kialakult joggyakorlat szerint pedig célszerű és jóhiszemű perviteli költségnek azt kell tekinteni, amely az igazság kiderítését segíti elő (Pp. 1. §), tehát amely — az eljárás végső eredménye szerint — szükségesnek bizonyul ahhoz, hogy a bíróság a helyes tényállást megállapítsa és megfelelő érdemi döntést hozhasson. A perköltségek tekintetében általában utólag — a percselekmény elvégzése utáni időben — állapítható meg, hogy a percselekmény a fenti értelemben célszerű és jóhiszemű volt-e. A konkrét esetben az előzetesen beszerzett szakértői vélemény megállapításait a perbeli bizonyítás alátámasztotta, a tizenkétszeres meghibásodás pedig indokolttá tette azt, hogy a megrendelő a hibák okára vonatkozólag már előzetesen szakértői vélemény beszerzését tartotta szükségesnek. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyben hagyta. (Legf. Bír. Gf. V. 32 687/1974. sz., BH 1975/7. sz. 329.) 969. Szakértői díj előlegezésére kötelező végzés ellen nincs helye fellebbezésnek [Pp. 76. § (l)bek., 77. §, 233. § (3) bek. b) pont]. (Legf. Bír. Gf. VII. 31 254/1973. sz., BH 1974/4. sz. 177. — L. 976. sorszám alatt.) 970. Költség- és illetékmentes gazdasági perben felmerült szakértői költségeket az állam terhére kell megállapítani [9/1961. (III. 30.) Korm. sz. r. 76. §]. Az alperes állami vállalat a felperes mezőgazdasági termelőszövetkezet területén 8532 m hosszúságban kőolajvezetéket fektetett le, amely a felperes gazdasági tevékenységét korlátozza. Az államigazgatósági hatóság a felperes javára 4274 Ft kártalanítást állapított meg. A felperes keresetében az alperest további 55 448 Ft megfizetésére kérte kötelezni. Az első fokú bíróság felhívta a felperest, hogy szakértői költség előlegezésére 800 forintot helyezzen elnöki letétbe. E felhívásnak a felperes eleget tett. A kirendelt szakértő véleménye szerint a felperest további 46 700 Ft kártalanítás illeti meg. 746