Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

A felperes állításait az Építőipari Minőségvizsgáló Intézettől (ÉMI) az el­járást megelőzően beszerzett szakvéleménnyel kívánta bizonyítani. Az ÉMI felülvizsgálta a II. r. alperes által szolgáltatott tervdokumentációt, annak műszaki megoldásait, valamint a csarnok műhelyépületében szemlét tartott, a tetőszigetelésen szúrópróbaszerű feltárásokat végzett. Ez utóbbiak során megállapította, hogy a tervdokumentáció műszaki megoldásától eltérő, szak­szerűtlen kivitelezés történt. A tervezett három rétegű kavicsolt lemezfedés helyett az I. r. alperes va­lójában ún. IPA tetőszigetelést alkalmazott. A tervező II. r. alperes nem adott a tetőszigetelés megváltoztatásához módosított tervdokumentációt. Az eltérésről azonban tudomása volt és az építési naplóban az IPA szigetelés el­kezdéséhez tervezői hozzájárulást adott. Ilyen tartalmú tervezői bejegyzés során kizárólag arról intézkedett, hogy mivel az aljzat nem megfelelő, az 5-ös, 6-os mezők aljzatán javításokat kell végezni. A részletesen felsorolt hibák és hiányosságok összegezéseképpen az ÉMI megállapította, hogy az építési munkálatok elvégzése során nem tartották meg mindazokat a feltételeket és követelményeket, amelyeket az IPA szi­geteléssel kapcsolatosan kibocsátott A—105/71. számú alkalmassági bizo­nyítvány tartalmaz. Az első fokú eljárás során az I. r. alperes olyan nyilatkozatot tett, hogy az ÉMI szakvéleményében foglaltakra tekintettel bizonyos javítási munká­latok elvégzését vállalja. Előadta, hogy véleménye szerint a beázásokban tervezési hiba is közrehatott, ezért ennek megvizsgálása érdekében indít­ványozta a létesítmény generáltervezőjének II. r. alperesként való perbe­vonását. Előadta továbbá, hogy a tetőtéren más vállalatok is munkát végez­tek, amelyek során a szigetelés felülete megrongálódhatott (üvegezési mun­kák, valamint a ventillátor bekötések miatti áttörések). A tervező vállalat — amelyet a bíróság II. r. alperesként perbevont — előkészítő iratában előadta, hogy a perben szereplő előregyártott vasbeton elemekből álló csarnok tervdokumentációját a Típustervező Intézet által ki­dolgozott típusterv alapján adaptálta. A típustervben kidolgozott csarnok tetőszerkezetének lejtése 1%-os, amely a szokásosnál kisebb, a szigeteléshez előírt anyagok kellő és szakszerű felhasználása esetén azonban ez a rendel­tetésszerű használatot (alkalmasságot) nem befolyásolja. Egyebekben elő­adta, hogy az I. r. alperes által kezdeményezett tetőszigetelés módosításáról (IPA lemez alkalmazása) tudott, a módosításért azonban (sem a fedésre, sem az azzal összefüggő szerkezetekre) nem vállalt tervezői felelősséget. Az első fokú bíróság az I. r. alperest kötelezte a perbeli szerelőcsarnok tetőfedő, hőszigetelő és bádogos munkálatainak 30 napon belül történő ki­javítására és az eljárási költségek viselésére, a II. r. alperessel szemben pe­dig a keresetet elutasította. Az első fokú ítélet indokolása megállapította, hogy az elvégzett szigetelési és bádogozási munkálatok nem felelnek meg a követelményeknek, mert a tetősíkok tervezett és kivitelezett lejtésviszonyai nem követik a szabvány­előírást, a lemezfektetés helytelen technológiával és kedvezőtlen időjárási körülmények között történt, a csatlakozások nem felelnek meg a műszaki előírásoknak, a lefolyók nem biztosítják a csapadékvizek gyors elvezetését, helytelen a tető összefolyó keresztmetszetének leszűkítése is. Egyebekben az ítélet indokolása az ÉMI szakvélemény fent részletezett további megállapí­732

Next

/
Oldalképek
Tartalom