Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

1970. július 1-én kötött adásvételi szerződéssel 1 db használt személygépkocsit vásárolt a felperestől 200 000 Ft vételárért. Az alperes 6000 Ft átírási illetéket fizetett, a gépkocsihoz 2653 Ft-ért szerszámokat vásárolt, 2343 Ft-ért rádiót, további 50 Ft-ért pedig más alkatrészt szereltetett a gépkocsiba. így a gépkocsi az alperesnek 211 046 Ft-ba került. A gépkocsi rövid üzemeltetés után meghibásodott. Az alperes 1970. július 15-én az ekkor már emiatt a felperesnél levő és megbontott gépkocsi hibáinak kijavítását az utóbbinál megrendelte. A felperes a gépkocsin javításokat végzett, majd ezt követően 1970. július 31-én a gépkocsit B.-ről Sz.-re és viszsza közlekedtette Sz. irányába haladva, K. községben, B-től mintegy 140 km-re a gépkocsit baleset érte, aminek következtében tönkrement. A baleset alkalmából jogtalanul a gépkocsiban tartózkodott három magánszemély is. A baleset ügyében intézkedő rendőrőrs a balesetről csak jelentést tett, a közlekedési járőrt helyszínelésre nem hívta ki. Ennek folytán az ügyben a rendőrség nyomozást sem rendelt el. Az intézkedő rendőrjárőr jelentése szerint a baleset műszaki meghibásodás következtében történt. Ilyen előzmények után az alperes keresetet indított a gazdasági döntőbizottságnál a felperes ellen 211 046 Ft és kamatai megfizetése iránt. A döntőbizottság az 1971. március 10-én hozott határozatával a keresetnek részben helyt adott s a felperest 205 046 Ft és kamatai megfizetésére kötelezte, az átírási illetékre vonatkozó, 6000 Ft összegű keresetet pedig elutasította. A marasztalt fél által benyújtott fellebbezés folytán hozott másodfokú határozat az első fokú határozat marasztaló rendelkezését hatályon kívül helyezte és az ügy újratárgyalását rendelte el. Az előzményi ügy újratárgyalása során 1971. július 16-án a felperes az alperesnek tévedésből átutalt 211 046 Ft-ot, ezért az alperes az előzményi ügyben a keresetétől elállott, és ennek következtében a gazdasági döntőbizottság az eljárást megszüntette. Mindezek után a felperes keresetet terjesztett elő az alperes ellen 171 510 Ft és kamatai visszafizetése iránt. Az összegszerűséggel kapcsolatban előadta, hogy a tévedésből átutalt összegből az alperes 39 536 Ft-ot visszautalt, mert időközben a tönkrement gépkocsit értékesítette s annak hozzá befolyt eladási árából az említett összeget részére megtérítette. A felperes állította, hogy tévedésből és tartozatlanul fizetett, s fenntartotta azt a korábbi álláspontját, hogy nem tartozik az alperesnek kártérítéssel, mert a balesetet „vis maior" okozta s az ebből eredő kárt a Ptk. 99. §-a értelmében az alperes tulajdonosnak kell viselnie. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Továbbra is arra hivatkozott, hogy a felperes kártérítési felelősséggel tartozik, a gépkocsit jogosulatlanul használta, azzal magánszemélyeket fuvarozott, s a baleset jogellenes károkozó magatartásával van összefüggésben. A gazdasági döntőbizottság a szakértői bizonyítás lefolytatása után a keresetet elutasította, s a felperest a szakértői költség, valamint az alapeljárási illeték viselésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a felperes a szóban forgó alkalommal a gépkocsit jogellenesen használta, amit az is alátámaszt, hogy a gépkocsi próbaúton létét hiteles okmányokkal, menetlevéllel nem tudta igazolni, s a műhelynapló sem tartalmaz a próbaútra vonatkozó adatokat. A gépkocsi nem próbarendszámmal, hanem saját rendszámával közlekedett, így a próbaútra az alperestől kellett volna menetlevelet kérni, az alperes azonban ilyet nem adott, tehát a próbaútra 31