Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

sodfokú ítéletét hatályon kívül helyezte, a járásbíróság első fokú ítéletét pedig helyben hagyta és azt a rendelkező részben foglaltak szerint kiegészítette. (G. törv. III. 31 148,1973. sz., BH 1974/3. sz. 125.) 21. A vasút annyiban mentesül a feladott küldemény sérülése folytán keletkezett kárért való fuvarozói felelőssége alól, amennyiben a károsodás a küldemény belső tulajdonságának következménye. Ennek megállapításához az adott termék tulajdonságait az alkalmazott csomagolással, rakodással és a fuvarozással szükségszerűen együtt járó igénybevétellel kell összevetni. A gazdaságos, de az árut a fuvarozás alatt a sérülés ellen nem megfelelően védő csomagolásból eredő kárért a szállító (feladó) felelős [3/1960. (V. 13.) KPM sz. r.-tel közzétett Vasúti Árufuvarozás Szabályzata (VÁSZ) 54. cikk 1. §, 3. §, 10/1966. (II. 14.) Korm. sz. r. 28. §, 32. § (2) bek., 48. § (l)és (2) bek., Ptk. 99. §]. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 552/1973. sz., BH 1974/4. sz. 172. — L. 378. sorszám alatt.) 22. A kijavítás végett átvett dologban keletkezett kárért a vállalkozó a kártérítési szabályok szerint felel. Az ilyen kár nem minősül szerződésen kívül keletkezettnek [Ptk. 99., 318., 339. § (1) bek., 474. §]. Külföldi gépkocsitulajdonos személygépkocsiját kisebb javítás céljából az alperes vállalkozónak adta át. A javítás elvégzése után az alperes egyik munkavállalója a gépkocsit a vállalkozó szövetkezet telepéről kivitte, azzal karambolozott és azt összetörte. A gépkocsiban keletkezett kárt, amely 1459,46 clearing dollárnak megfelelő 40 325 Ft összeget tett ki, a külföldi biztosító cég a gépjármű tulajdonosának megtérítette. A külföldi biztosító ezután törvényi engedményesként az alperessel szemben lépett fel a kár megtérítése iránt. Az alperes megbízta az Állami Biztosító felperest, hogy a kárt „helyettünk és terhünkre" teljes jogkörrel rendezze. Ennek alapján a felperes a kártérítési összeget a külföldi biztosítónak kifizette. Amikor azonban követelését az alperestől kívánta behajtani, az a fizetés elől elzárkózott, arra hivatkozással, hogy a felek között összevont vagyonbiztosítási szerződés van érvényben, amelynek értelmében a biztosító a szerződésen kívül harmadik személyekkel szemben fennálló törvényes kártérítési kötelezettség esetén a kárért helytáll. Miután az alperes a kárösszeget nem volt hajlandó megtéríteni, a felperes keresetében a 40 325 Ft öszszeg megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az első fokú gazdasági döntőbizottság a felperes keresetének helyt adott. A határozat indokolása szerint a kár nem szerződésen kívül keletkezett, hanem a külföldi gépkocsitulajdonossal kötött vállalkozási szerződésből eredt, márpedig a felperes a biztosítási kötvény l/g pontja szerint csak a szerződésen kívüli törvényes kártérítési kötelezettségért áll helyt. A felperes tehát nem a felek között érvényes biztosítási szerződés, hanem külön megbízási jogviszony alapján fizetett a külföldi biztosítónak, ezért követelése az alperessel szemben megalapozott. Az első fokú határozat ellen az alperes fellebbezéssel élt. Ebben arra hivatkozott, hogy a gépkocsit a szövetkezeti dolgozó engedély nélkül vitte ki az alperes telepéről, ezért ellene büntető eljárás is indult. Az alperes tehát a Ptk. 348. §-a alapján felel az alkalmazottja magatartásáért és ennek következtében a szerződés l/g pontja, illetve a Ptk. 560. §-a alapján a fel29