Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

15. § (2) bek.]- Ebben a vonatkozásban pedig közömbös, hogy a szállító a késedelmes teljesítésben vétkes-e vagy sem. A fenti állásfoglalás következtében a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiuma GK 1. számú állásfoglalásának az aj pontja, továbbá a Gazdasági Kollégium tanácselnöki értekezletének GKT 10/1973. számú állásfoglalása hatályát veszti. (GK 19. sz.,* BH 1974/6. sz.) * Módosította a GK 20. sz. állásfoglalás, BH 1978/4. sz. 285. Az árhatósági rendelkezés megsértését, a kifogásolt egységár alapjául szolgáló árelemzés, illetőleg a költségvetési kiírás helytelenségét az árhatósági rendelkezéseknek megfelelő költségvetési tétel kidolgozásával az ellenérték-visszakövetelést érvényesítő megrendelőnek bizonyítania kell [Pp. 164. § (1) és (2) bek.] (Legf. Bír. Gf. V. 30 822/1974. sz., BH 1975/6. sz. 287. — L. 940. sorszám alatt.) 286. Kijavítás helyett a megrendelő kívánságára más anyag felhasználásával újból elvégzett munka esetén a vállalkozót a kijavítás elmaradásával megtakarított költségnek, valamint az anyagmaradvány értékének levonásával a teljes vállalkozói díj megilleti [44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 23. § (1) bek., 24. §, 25. § (1) és (2) bek.]. (Legf. Bír. Gf. V. 33 228/1973. sz., BH 1974/12. sz. 485. — L. 928. sorszám alatt.) 287. Megegyezéssel kialakított és érvényesített árat a jogosult a teljesítés után forgalmi adó felszámításával sem növelheti [56/1967. (XII. 19.) Korm. sz. r. 3—4. §-a]. A felperes szállító az áru ellenértékének megfizetése után pótlólag forgalmi adót számított fel és a megrendelőtől annak megfizetését követelte. A bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Az indokolás szerint nem volt vitás, hogy a költségvetési szervnek szállított termék — műanyag ládaalátét — forgalmi adó alá esik s az a körülmény, hogy a felperes az adót csak utólag számlázta, nem jelenti azt, hogy az alperes az adó megfizetése alól mentesülhet. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A felek egybehangzó előadása szerint a megrendelt és leszállított termék ára szabad ár volt, amelynek összegében megegyeztek. Nincs adat arra, hogy az így érvényesített ár egyébként jogszabályt vagy árhatósági rendelkezést sértett volna. A megegyezéses ár természetével összeegyeztethetetlen és a forgalom biztonságát is zavarná, ha teljesítés után a szállító utólag bármiféle olyan követelést érvényesíthetne, amely a megegyezéssel kialakított és érvényesített ár módosítását, megemelését jelenti. Ide tartozik az is, ha az áremelés a termék forgalmi adójának utólagos felszámításában áll. Az ár megegyezéssel való kialakítása során ugyanis a szállító kalkulációjához tartozik az, hogy az árban a termék forgalmi adóját érvényesíteni kívánja-e vagy sem, illetve hogy milyen ártényezőket vesz figyelembe a megrendelőjével való megállapodás megkötésénél. Mindezek folytán az 56/1967. (XII. 19.) Korm. sz. rendelet 3—4. §-ainak a megegyezéses árra vonatkozó rendelkezéseit sérti az ügyben hozott ítélet, amely az alperest a megrendelt és leszállított termék forgalmi adójának 167