Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

szükség van arra, hogy a jogosult a késedelmi kamat megfizetésére való kötelezés iránt is terjesszen elő kereseti kérelmet. A bíróság ugyanis a felek által előterjesztett kérelmekhez kötve van (Pp. 4. §), illetve a felmerült vitát csak erre irányuló kérelem esetén bírálja el [Pp. 2. § (1) bek., és 215. §]. Ennélfogva a keresettel nem érvényesített kamat tekintetében a bíróság eljárást hivatalból nem folytathat és döntést sem hozhat. Ha tehát a jogosult a kamat iránti követelését nem érvényesíti, azt megítélni sem lehet. Lehetséges, hogy a jogosult a keresetlevelében a kamatkövetelésről esetleg a jogszabályokban való járatlansága miatt vagy feledékenységből nem tesz említést. Szocialista szervezetek egymás közötti vitás ügyeiben azonban, ahol a feleket általában kellő szakértelemmel és jártassággal rendelkező személyek képviselik, ez csak ritkán fordulhat elő, teljesen kizárva azonban nincs. Az eljáró bíróság ezért — ha a körülmények ilyen eset fennforgására mutatnak — az ügy megfelelő elintézésének biztosítása végett a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése alapján felhívja a jogosult fél figyelmét arra, hogy a jogszabályi rendelkezések szerint követelése után kamat is jár, ezért követelésének kamataira is igényt tarthat, illetőleg kérdést intézhet hozzá arra nézve, hogy a keresetében érvényesített követelés kamatait nem igényli-e. (GKT 106/1973. sz., BH 1973/11. sz.) 266. A tervszerződésnek a kikötött határidő utáni módosítása nem mentesít a szerződésszegés jogkövetkezményei alól [Ptk. 405. § (1) bek., 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 33. §, 10/1966. (II. 14.) Korm. sz r. 22. § (4) bek., GKT 84/1973. sz.]. A felperes kereseti előadása szerint vállalkozási szerződést kötött az alperessel járműegységei szerelőcsarnokának kivitelezésére. A szerződésben a kivitelezési határidő 1973. július 31. napjában volt meghatározva. Az alperes 1973. július 23-án a szerelőcsarnokot „készrejelentette", és a műszaki átadás-átvételi eljárás kitűzését kérte. Ez utóbbi eljárás lefolytatására a felek 1973. augusztus 31. napjában állapodtak meg, amikor az átadás-átvétel meg is kezdődött, az akkor megállapított hiányosságok miatt azonban a felperes nem tudta a szerelőcsarnokot átvenni. Ezt követően a felperes 1973. október 5-én 154 362 352 Ft vállalkozási összeg után a késedelmi kötbérigényét az alperesnek bejelentette. A felek 1973. október 16-án a szerződést módosították, és ennek keretében a kivitelezés módosított befejezési határidejeként 1973. december 10. napját állapították meg. A felperes előadása szerint azonban — mivel ez a módosítás a teljesítési határidő lejárta után történt —, a megjelölt új határidőt csak kötbérterhes póthatáridőként lehet figyelembe venni. Minthogy pedig az alperes a szerelőcsarnokot 138 napos késedelemmel adta át, a felperes 7 188 884 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes azzal védekezett, hogy a szóban levő vállalkozási szerződés teljesítési határidejét időközben 1973. december 10. napjában állapították meg. Ezen a napon a felperes a létesítményt átvette, így késedelem nélkül teljesített. Az első fokú bíróság az alperest 7 188 884 Ft kötbér megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a 10/1966. (II. 14.) Korm. sz. rendelet 22. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a szerződésnek a teljesítési határidő után történt módosítása a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A bírósági gyakorlat ezt a szabályt minden tervszerződési fajta 151