Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

idő elmulasztásában a felperes is közrehatott. Ezt a körülményt pedig nem lehet értékelés nélkül hagyni. A továbbiakban arra is figyelemmel kell lenni, hogy a szakértő a javasolt új határidő megállapításánál a már bekövetkezett körülményeket — közöttük a felperes tevékenységére visszavezethető késedelmi okokat is — figyelembe vette, s így tett javaslatot a lehetséges és reális határidő megállapítására. Az 1973. október 31-i határidő elmulasztása a kifejtettek szerint mindkét fél oldalán felmerült okokra vezethető vissza, így az 1974. április 30-i és május 31-i határidő megállapítása nem indokolt, mivel a kivitelező mulasztásait figyelmen kívül hagyja. A szerződést azonban nem helyes úgy módosítani, hogy a bíróság a reálisnál rövidebb határidőt állapítson meg attól függően, hogy a késedelemben melyik fél, milyen arányban hatott közre. Ezért nem lehetett volna a felperes keresetének helyt adni. A felek magatartását és azok következményeit a bíróság egy esetleges szerződésszegés miatt indított perben bírálhatja el. Ez a felperes jogos érdekeit nem sérti, mert a szerződésszegés miatt keletkező perben egyrészt vétlenség címén, másrészt az építtető által okozott késedelem alapján kimentheti magát. A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. VI. 30 307/1974. sz., BH 1975/4. sz. 189.) 264. Ha a szerződés megkötésének időpontjában szerződéskötési kötelezettség állott fenn, a szerződés fenntartása, módosítása, felbontása vagy megszüntetése tárgyában utóbb keletkezett per — a felek alávetési megállapodása hiányában is — bírósági útra tartozik. (GKT 97/1973. sz.* BH 1973/10. sz. — L. 886. sorszám alatt.) * Módosította a GKT 3/1978. sz. állásfoglalás, BH 1978/6. sz. 3.3 e) Tervszerződés megszegése 265. Ha a jogosult gazdasági perben pénzkövetelésének kamatait nem igényli, a bíróság a kamatok felől a kötelező igényérvényesítés körében sem dönthet. A Pp. 213. §-ának (1) bekezdése szerint az ítéletben a per során érvényesített valamennyi kereseti kérelemről dönteni kell. Eszerint tehát a kamat felől — arra vonatkozó kereseti kérelem hiányában — nem kell dönteni. A keresettel érvényesített pénzkövetelés megfizetésére köteles fél mindaddig, amíg a követelést ki nem egyenlíti, késedelemben van és ezért a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerint késedelmi kamattal is tartozik. A kamat tehát a jogosultnak jogszabályi rendelkezésnél fogva jár akkor is, ha a felek a szerződésben ezt nem kötötték ki. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértékét a 60/1970. (XII. 31.) PM számú rendelet 1. §-a évi tizenöt százalékban határozza meg azzal, hogy a felek attól nem térhetnek el. Más kérdés viszont, hogy a jogosult erre a kamatra igényt tart-e. A vállalatoknak és általában a szocialista szervezeteknek a szerződésszegésen alapuló igényeik érvényesítésére vonatkozó kötelezettsége a Ptk. 404. §-a szerint csak szűkebb körben érvényesül. De még ebben a szűk körben is 250