Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

1972. október 3-i megállapodás szerint a felperest terhelte; a késői szállítás tehát a felperes érdekkörében merült fel; a fémszerkezetekre vonatkozóan pedig a felperesnek a terv felülvizsgálata során elő kellett volna terjesztenie a kifogásait. Tagadta, hogy a tetőszigetelés módozatai a szakértő által közölt időpontban oldódtak volna meg. Az első fokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, a befejezési határidőt 1974. április 30. és május 31. időpontra módosította. Az indokolás szerint nem helytálló az alperesnek az az álláspontja, hogy a Ptk. 241. §-ában meghatározott feltételek nem álltak fenn, mivel a várható kötbérigény miatt az október 31-i határidő fenntartása sértené a felperes érdekét, minthogy a határidő módosítása az alperes érdekkörében felmerült okokra vezethető vissza. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Ebben az első fokú ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és költségekben történő marasztalását kérte. Előadása szerint a Ptk. 241. §-ának alkalmazása szempontjából nem tekinthető jogos érdeknek a várható kötbérfizetési kötelezettség elhárítása. A szakértő nem vizsgálta tételesen, hogy a felperes által átadott anyagok valóban hiányoztak-e. A felperes ellenkérelmében az első fokú eljárásban megállapított tényállás alapján az ítélet helyben hagyását kérte, mivel az alperesnek felróható késedelméből származó és a szerződésmódosítás hiányában bekövetkező kötbérfizetési kötelezettség elegendő jogi érdek a szerződés módosítására. — A fellebbezés alapos. A GKT 82/1973. számú állásfoglalás kimondja, hogy a bíróság a szocialista szervezetek egymás közötti szerződéseit a Ptk. 241. §-ának feltételei mellett szerződéskötési kötelezettség és alávetés hiányában is módosíthatja. A Ptk. 241. §-a alkalmazásának szempontjából tartós jellegűnek minősül az a szállítási vagy vállalkozási szerződés is, amelynek teljesítése a felek magatartását egymás iránt hosszabb időre megszabja, még akkor is, ha a teljesítés végeredményben egyetlen aktussal megy végbe. A konkrét esetben ilyen tartós jellegű kapcsolatról van szó, amelyben mind a felperesnek, mind pedig az alperesnek sorozatosan különböző szolgáltatással, illetve tevékenységgel együtt kell működnie. A Ptk. 241. §-a alkalmazásának további feltétele, hogy a szerződéskötést követően beállott körülmény következzék be. A jelen esetben a felperes által felhozott körülmények a szerződéskötést követően állottak be. A Ptk. 241. §-a alkalmazásának harmadik feltétele a lényeges jogos érdek sérelme. Ez utóbbinak maradéktalan fennállását a konkrét esetben nem lehetett megállapítani, különösen a szerződéskötést követően beállott körülményekkel való összefüggésükkel kapcsolatban. A szakértő által feltárt tények alapot adnak annak megállapítására, hogy egyrészről valóban van olyan akadályoztatás, amely a megrendelő részéről merült fel, ugyanakkor azonban olyan körülmények is a határidő elmulasztására vezettek, amelyek a kivitelezőnél jelentkeznek. A szakértő szerint ,, . .. a felperes nagyobb létszámmal és munkaszervezéssel jobb készültségi fokot érhetett volna el a kivitelezéssel, ez azonban éppen a fentiekben részletezettek miatt nem kizárólagosan a felperesi mulasztásra vezethető vissza". Ebből a szakértői megállapításból egyértelműen következik, hogy az 1973. október 31-i határ149