Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

esedékessé, amikor a jogosult a kötelezettet a visszafizetésre felszólítja. Ez 1971. december 18-án történt meg, és így az alperes csupán az általa elismert összegű kamat megfizetésére kötelezhető. A felperes fellebbezésében az alperest további, vagyis a teljes kamat fizetésére kérte kötelezni. — A fellebbezés alapos. A felperes az alperesnek 1971. augusztus 13-án tartozás nélkül 52 000 Ft-ot fizetett. Ezzel az összeggel az alperes jogalap nélkül jutott a felperes rovására vagyoni előnyhöz, amely előnyt köteles visszatéríteni [Ptk. 361. § (1) bek.J. A Ptk. 364. §-a szerint a jogalap nélküli gazdagodásra, a Ptk. XXXII. fejezetében nem szabályozott kérdésben, a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Ptk. 359. §-ának (1) bekezdése szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A felperes rovására keletkezett jogalap nélküli vagyoni előnynek az alperest terhelő visszatérítési kötelezettsége tehát 1971. augusztus 12. napján vált esedékessé. A Ptk. 359. §-ának (2) bekezdése szerint a kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A Ptk. 364. §-a alapján tehát megállapítható, hogy a jogalap nélkül gazdagodó helyzetére is a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályok az irányadók. Ennek megfelelően a jogalap nélkül gazdagodó alperest a visszatérítési kötelezettség esedékességétől, vagyis 1971. augusztus 13-tól kezdődően késedelmes kötelezettnek, illetve fizetési késedelembe esettnek kell tekinteni. A fizetési késedelem miatt pedig a kötelezettnek a késedelem teljes időtartamára kamatot kell fizetnie [Ptk. 301. § (1) és (3) bek., 60/1970. (XII. 31.) PM sz. r. 1. § (1) bek.]. Az alperes tehát köteles a fellebbezésben megjelölt kamatot is megfizetni. (Legf. Bír. Gf. VII. 30 688/1973. sz., BH 1974/3. sz. 126.) 224. Meghatározott vállalkozói munkaeredménynek részben történő teljesítése esetén, akkor is csak a ténylegesen elvégzett munka ellenértékét kell megfizetni, ha a felek a szolgáltatás tárgyának egészére átalánydíj formájában állapodtak meg [44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 1Ú. §, Ptk. 361. §]. (Legf. Bír. Gf. V. 31 513/1974. sz., BH 1975/12. sz. 568. — L. 533. sorszám alatt.) 225. Ha a hibás vállalkozói szolgáltatás szavatossági kijavítása csak a szerződéstől (tervdokumentációtól) eltérően és ennek folytán költségesebb módon végezhető el, a bíróság a megrendelőt — kivételesen — csak abban az esetben kötelezheti többletköltség megtérítésére, ha a kivitelező a kijavítással olyan munkaeredményt hoz létre, amelyet a szerződésbe — annak eredetileg helyes megkötése esetén — szolgáltatásként, ellenértékét pedig a költségvetésbe fel kellett volna venni. (GKT 76/1973. sz., BH 1973/9. sz. — L. 503. sorszám alatt.) 226. Kicserélés iránti szavatossági igény teljesítése esetén a jogosult, ha a gazdagodása nem állapítható meg, nem köteles a hibás termék időközi használata fejében díjat fizetni [Ptk. 340. § (1) bek., 361. § (1) bek., 4/1969. (III. 30.) BkM—KGM—KipM—KkM—NIM sz. r. 2. § (3) bek., 4. § (1) bek., 5. § (2) bek.]. (Legf. Bír. Gf. I. 32 320/1974. sz., BH 1975/11. sz. 529. — L. 415. sorszám alatt.) 125