Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

A) POLGÁRI JOG I. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése 1. Nagyüzemi felhasználásra szánt gyomirtószer forgalomba hozása esetén az eladónak a dolog lényeges tulajdonságaira, valamint a dologgal kapcsolatos fontos körülményekre vonatkozó tájékoztatási kötelessége nem terjed ki arra, amit — a szakember közreműködését feltételező felhasználásra is figyelemmel — a vevő ismer vagy ismernie kellene [Ptk. 365., 368., 4., 277. §, 43/1968. (XII. 6.) MÉM sz. r. 40., 41. §(1) bek.]. (Legf. Bír. Gf. IX. 30 219/1974. sz., BH 1974/12. sz. 482. — L. 227. sorszám alatt.) 2. Importáru olyan körülmények között bekövetkezett megsemmisülése esetén, amelyet a fuvarozó nem kerülhetett el, a kárigényt a károkozóval, illetőleg helyette a felelősség biztosítás alapján helytállni tartozó biztosítóval szemben a külkereskedelmi vállalat bizományosnak — és nem a szállítmányozónak — kell érvényesítenie [32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. r. 23. § (2) bek., 37/1964. (KkÉ) KkM sz. ut.-sal kiadott Nemzetközi Szállítmányozási Alapfeltételek 32. § (1) bek., 1971. évi 3. sz. tvr-tel kihirdetett „Egyezmény a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről" (CMR) 17. cikk 2. pont, 42/1970. (X. 27.) Korm. sz. r. 2. § (1) bek., 9. § (1) bek.] (Legf. Bír. Gf. VII. 30 579/1974. sz., BH 1974/12. sz. 490. — L. 792. sorszám alatt.) 3. A vállalat tevékenységének kockázatát maga viseli még akkor is, ha a károsodásra vezető magatartásra más vállalat közlései indították. Ha azonban a közlés annyira határozott, hogy a vállalat kellő megalapozottsággal számolhatott a szerződés létrejöttével, különösen ha emiatt más irányú kötelezettség vállalásáról lemondott vagy nagyobb arányban indokoltan költekezett, a bíróság a Ptk. 6. §-a alapján a kár egészben vagy részben megtérítésére kötelezheti azt a vállalatot, amelyik részéről a közlés történt. A Ptk. 6. §-ában foglalt rendelkezés szerint a kár egészben vagy részben való megtérítésére lehet kötelezni azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. Ez a szabály az ún. utaló magatartásokért általában való helytállást mondja ki, aminek a szocialista gazdálkodó szervezetek, közöttük a vállalatok gazdasági kapcsolataiban is jelentősége lehet. A két együttes feltétel (az egyik fél oldalán a szándékos magatartás, a másikén a jóhiszeműség) fennforgásának szigorú követelménye a gazdasági kapcsolatok területén 9