Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

mértéke arányánál valamelyik fél javára értékelhető volna, a kár közöttük egyenlő arányban oszlik meg [Ptk. 346. § (1) bek., 344. §]. (Legf. Bír. Gf. VII. 31 110/1974. sz., BH 1975/3. sz. 134. — L. 212. sorszám alatt.) 208. Szocialista szervezetek egymás közötti jogviszonyában a műszaki tervnek megfelelően elkészített létesítmény hibájáért a kivitelező kártérítéssel tartozik, ha a megrendelő által átadott'tervek hibáját felismerhette és a megrendelő figyelmeztetését elmulasztotta vagy a munkát a jogszabály tilalma ellenére elvégzi. Az ilyen kár a kivitelező és a tervező között a közös károkozásra vonatkozó szabályok szerint (Ptk. 344. §) megosztható. (GKT 29/1973. sz., BH 1973/7. sz. — L. 524. sorszám alatt.) 209. Fuvarozási szempontból törékenységen az árunak azt a belső természeti tulajdonságát kell érteni, amelynél fogva ütődés, nyomás, rázkódás, hőmérsékletváltozás vagy egyéb — a fuvarozással együtt járó — behatások és igénybevételek következtében az áru az általános tapasztalat szerint törik. (GKT 40/1973. sz., BH 1973/7. sz. — L. 727. sorszám alatt.) 2.2 A felelősség egyes esetei 210. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásából eredő kárkövetkezmények átvállalása nem érvénytelen szerződési kikötés [Ptk. 200. § (2) bek., 339. §, 345. § (1) bek.]. A felek megállapodást kötöttek, amelyben a felperes arra vállalkozott, hogy az általa üzemben tartott repülőgéppel egy éven át vegyszeres gyomirtást végez az alperes állami gazdaság részére. A felek megállapodásukat „bérleti szerződés"-nek nevezték, és ebben a felperes mint bérbeadó, az alperes mint bérlő szerepelt. A szerződés részletesen szabályozza a felek jogait és kötelezettségeit. A bérbeadó legjelentősebb kötelezettségei közé tartozik a repülőgépnek üzemképes állapotban, szakszemélyzettel együtt a bérlő rendelkezésére bocsátása és folyamatos üzemeltetése. A bérbevevő pedig köteles a kezelésre kerülő területet kijelölni, továbbá a kezeléshez szükséges növényvédő szerekről, a pilóta tájékoztatásához térképről, földi jelzőberendezésekről, végül pedig — megfelelő növényvédelmi képesítéssel rendelkező szakember útján — a munka irányításáról és ellenőrzéséről gondoskodni. A szerződés azt is tartalmazza, hogy a bérleti szerződés ideje alatt a növényvédő szerek alkalmazása és az ebből eredő károk szempontjából a bérlő, vagyis az alperes állami gazdaság minősül a veszélyes üzemi (fokozott veszéllyel járó) tevékenység folytatójának (üzemben tartónak), és az ezzel kapcsolatos felelősség is őt terheli. E megállapodás alapján a felperes 1971 júliusában vegyszeres gyomirtást végzett az alperes rizsterületein. A munka teljesítése során július 6-án gyomirtó vegyszer hullott három környező területre és azok uborkatermésében kár keletkezett. A károsultak által a jelen ügy peres felei ellen kártérítés iránt indított perben fellebbezés folytán a bíróság jogerős ítéletében egyedül a jelen per felperesét kötelezte 45 773 forint kártérítésre. Az ítélet indokolása szerint a felmerült kárt a veszélyes üzem (repülőgép) üzemben tartója a Ptk. 110