Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezmény (CMR) 32. cikk l.és2. pont, Ptk. 326. § (2) bek., 327. § (1) és (3) bek.]. (Legf. Bír. Gf. IV. 31 960/1973. sz., BH 1974/11. sz. 448. — L. 732. sorszám alatt.) 189. A követelés elévülésének megszakításához elegendő, ha a felszólítás olyan adatokat tartalmaz, amelyek alapján a kötelezett a vele szemben támasztott követelést azonosítani tudja. A Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása — ideértve az egyezséget is —, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. A Ptk. 327. §-ához fűzött miniszteri indokolás rámutat arra, hogy e rendelkezésben a legjelentősebb újítás az, hogy a kötelezetthez intézett írásbeli felszólítás is megszakadást előidéző körülmény. „Kétségtelen, hogy a rendelkezés az elévülés megszakítását nagymértékben megkönnyíti a jogosult számára, de a jogosult általában a követelés érvényesítésére és nem az elévülés félbeszakítására törekszik, amikor felszólítással él. A felszólítás egyébként is kétségtelenné teszi azt, hogy a jogosult nem kíván lemondani a jogáról." Céljából kiindulva megfelelőnek kell tekinteni a felszólítást nemcsak akkor, ha abból az érvényesített követelés határozottan és egyértelműen (jogcím és összeg, vagy egyebek szerint is szabatosan megjelölve) kitűnik, hanem abban az esetben is, ha a felszólítás ilyen részletes adatokat nem tartalmaz ugyan, de a közölt adatok alapján a kötelezett meg tudja állapítani, hogy milyen jogviszonyból, illetve tényállásból származó milyen követelésről van szó. Az első csoportba tartozó (határozottan megjelölt) követelésről van szó pl. abban az esetben, ha a szállító a szállított termékről részletes — a darabszámot, a minőséget, a választékot és az egységárat is tartalmazó — számlát küld a megrendelőnek és kéri a számla végösszegének átutalását. A másik csoportba tartozik pl. az az eset, amikor a szállítási szerződés a szállító oldalán bekövetkezett okból meghiúsul, és ezért a megrendelő vele szemben „igényét" érvényesíti, a felszólításban tehát nem jelöli meg kifejezetten, hogy „meghiúsulási kötbérigény"-ről van szó. Az adott esetben közelebbi megjelölés hiányában is felismerheti a szállító, hogy a megrendelő valójában meghiúsulási kötbérigényt érvényesít vele szemben, minthogy ennek az igénynek az érvényesítéséhez más tényállási elem nem szükséges. Az ilyen követelés ugyan nem határozott, de a közölt adatokból meghatározható. Előfordul az is, hogy a jogosult kártérítési igényt érvényesít jogalap nélküli gazdagodási igény helyett vagy fordítva. Az ilyen téves minősítés sem teszi hatálytalanná a felszólítást, ha abból egyébként kitűnik, hogy miből származik a követelés. A felszólításban tehát a jog szabatos meghatározására, minősítésére, úgyszintén a követelés összegének pontos megjelölésére vagy egyéb pontosításra annál kevésbé van szükség, mert mindez a későbbiek folytán, a felek esetleges tárgyalása, egyeztetése során tisztázható és ez még változhat is. (GKT 72/1973. sz., BH 1973/9. sz.) 190. A kellő időben előterjesztett — ténybelileg és jogilag megfelelően konkretizált — keresetnek az elévülést megszakító hatályát nem érinti az 104