Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

41. /. Ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a munkáltatónál és emiatt a felmondás indokolása nem kötelező, a dolgozó kérésére a felmondást meg kell indokolni. A dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét a kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltéig, ha pedig a felmondás érvényességével kapcsolatban munkaügyi vita indult, annak jogerős befejezéséig terjesztheti elő. A munkáltató a közlési kötelezettségének a körülményekhez képest a legrövidebb időn belül köteles eleget tenni. Ha a felmondással kapcsolatban munkaügyi vita indult, a munkáltató a közlési kötelezettségének annak az eljárásnak a tartama alatt tehet joghatályosan eleget, amely eljárásban a dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét előterjesztette. II. Ha jogszabály rendelkezése értelmében a felmondás indokolása mellőzhető és a munkáltató ezzel a jogával élve nem indokolta meg a felmondást, a dolgozónak a felmondás hatálytalanítása iránt azon az alapon előterjesztett kérelmét, hogy a felmondást méltánytalannak tartja, egyben a felmondás indokainak közlése iránti kérelemnek kell tekinteni. III. A munkáltató a felmondás indokait írásban köteles a dolgozóval közölni. A felmondás indokolásának közlése akkor hatályos, ha a dolgozó az indokolást tartalmazó írásbeli nyilatkozatot átvette, vagy az hozzá megérkezett. Az írásbeliséget előíró szabályok megsértésével közölt felmondás érvénytelen. (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított MK87. számú állásfoglalás. Indokolását lásd a MEH 1988.87. o.) 42. A felmondást nem teszi érvénytelenné, ha a munkáltató a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresetet a dolgozónak késedelmesen fizeti meg. (MK 78. számú állásfoglalás. Indokolását lásd a MEH 1988. 82. o.) 43. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem módosul azáltal, hogy a dolgozó szabadságmegváltásban részesült. (Az MK 118. sz. és az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított MK 79. számú állásfoglalás. Indokolását lásd a MEH 1988.82. o.) 44. Rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett dolgozó munkaviszonyát úgy lehet megszüntetni, mint bármely más dolgozó munkaviszonyát. (Az MK 118. sz. és az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított MK 9. számú állásfoglalás. Indokolását lásd a MEH 1988. 24. o.) 45. A közügyektől eltiltott dolgozónak az eltiltás alá eső munkaviszonya a bíróság ítélete jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított MK 13. számú állásfoglalás. Indokolását lásd a MEH 1988. 29. o.) 46. /. A jogszerű, a valóságnak megfelelő indokon alapuló, tilalomba vagy korlátozásba nem ütközőfelmondást a munkaügyi bíróság nem hatálytalaníthatja (Mt. V. 23.§). II. A felmondási tilalmak és korlátozások szempontjából a felmondás közlésének időpontja irányadó [Mt. V. 24. § (1) bek.]. A felperes 1982. december 1. napjától volt az alperes alkalmazottja, a k-i méntelepen lóápoló munkakörben dolgozott. Az alperes 1984. december 28-án - 45 nap felmondási idővel - 1985. február 10-i hatállyal felmondással megszüntette a munkaviszonyát. A felmondást azzal indokolta, hogy a tangazdaság felszámolja a saját lóállományát, ezért az Sz-i Állattenyésztő Vállalatnál nyilvántartott állami mének tartását a továbbiakban nem vállalja. Az alperes több alkalommal megkereste az Sz-i Állattenyésztő Vállalatot, hogy a gazdaságnál munkaviszonyban álló, de munkát nem végző méndolgozók áthelyezéséről 54