Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

A 6. § (3) bekezdése rendelkezik a szakelméleti tárgyak oktatása, a (4) bekezdés a gyakorlati oktatás személyi feltételeiről. A (3) bekezdés szerint a szakelméleti tantárgyak oktatására alkalmazni lehet a képzés szakirányának megfelelő a) egyetemi vagy főiskolai végzettségű pedagógust; b) felsőfokú szakmai végzettségű szakembert, ha vállalja, hogy a mérnök-tanári, illetőleg műszaki-tanári képesítést 5 éven belül megszerzi; c) azokban a szakmákban, amelyekben a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú képzés nincs, legalább 3 éves szakmai gyakorlattal és technikusi, illetőleg középfokú szakmai képesítéssel rendelkező szakembert, amennyiben vállalja, hogy az oktatási miniszter által meghatározott pedagógiai tanfolyamot 5 éven belül elvégzi. A (4) bekezdés értelmében a gyakorlati oktatás ellátására alkalmazni lehet a képzés szakirányának megfelelő a) a (3) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt és szakmunkásbizonyítvánnyal vagy szakmunkás munkakör betöltésére jogosító képesítéssel is rendelkező pedagógust, illetőleg szakembert, továbbá műszaki oktatói (szakoktatói) képesítésű pedagógust. Ez utóbbi rendelkezés együttes feltételt követel meg a gyakorlati oktatótól, pl. mérnök-tanári képesítést és szakmunkás-bizonyítványt. [A (4) bekezdés b) és c) pontja is megkívánja a szakmunkás-bizonyítványt.] A műszaki és a gazdasági tanárok, valamint a műszaki és a gazdasági szakoktatók képzéséről szóló 8/1982. (VI. 1.) MM rendelet l.§-ának (1) bekezdése szerint .. .a szakközépiskolák szakmai elméleti tantárgyainak oktatására műszaki, illetőleg gazdasági tanárokat (műszaki tanár), a szakmai gyakorlati tantárgyak oktatására pedig műszaki, illetve gazdasági szakoktatókat... képeznek. A (2) bekezdés előírja, hogy a műszaki tanárok képzése nappali, illetőleg levelező tagozaton, a szakoktatóképzés pedig esti, illetve levelező tagozaton alap- és kiegészítő képzés keretében történik. A műszaki tanárok képzési ideje 4 év [2. § (1) bekezdése]. A szakoktatók képzési ideje 3 év [4. § (1) bekezdése]. A jogszabályoknak ezekből a rendelkezéseiből következik, hogy egymástól teljesen különböző képzés alapján szerez képesítést a műszaki-gazdasági tanár és a szakoktató. Az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusai és egyéb dolgozói munkabéréről szóló 6/1977. (VII. 27.) OM-MüM együttes rendelet I. számú melléklete a munkaköri besorolás szempontjából különbséget tesz a pedagógusok képesítése között. A tanár I. elnevezésű munkaköri besorolás illeti meg azt a pedagógust, akinek a középiskola valamely tárgyának tanítására jogosító egyetemen szerzett oklevele van [1/Ű pont]. Szakoktató I. besorolásba pedig a gyakorlati oktató és szakoktató tartozik, akinek a felsőfokú oktatási intézményben szerzett műszaki oktatói, felsőfokú technikumi vagy felsőfokú szakiskolai oklevele van. Nem volt vitás a perben, hogy a felperes képesítése elméleti tantárgyak oktatására szól. A szakoktatói munkakör betöltésének feltétele a szakmunkás-bizonyítvány, illetőleg a szakmunkás munkakör betöltésére jogosító képesítés, mert gyakorlatot csak az oktathat, aki ebben maga is gyakorlott. A felperest a képesítése nem teszi alkalmassá gyakorlati oktatói munka végzésére, ennek a munkakörnek a feladatai eltérnek a kinevezési okmányban szereplő feladataitól, az új beosztás szerinti munkakörében nincs meg a megfelelő képesítése, ezért az alperes intézkedése olyan munkakörváltozást jelent, amelyhez a felek közös megegyezése szükséges [6/1977. (VII. 27.) OM-MüM rend. 10. § (2) bek.]. Ehhez képest - az Mt. 24. §-ában foglaltakra tekintettel - a munkaügyi bírósáa akkor járt volna el helytállóan, ha a munkaügyi döntőbizottság határozatát megválíoz28