Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

b) Döntőbizottság hatásköre - illetékessége 221. Ha a munkajogi anyagi felelősség alapján kártérítésre kötelezett dolgozó meg­térítési követelést támaszt a dolgozótársával szemben, az ebből eredő vitát nem lehet munkaügyi vitának tekinteni. A munkaügyi vita e jellegét nem érinti az, ha az igény érvényesítése előtt vagy az eljárás folyamata alatt valamelyik fél személyében utódlás történt. (Az MK118. számú állásfoglalással módosított MK 35. számú állásfoglalás. Indokolása MEH1988. 56. o.) 222. A termelőszövetkezet szervének a tanulmányi szerződés megszegése miatt a szerződés alapján nyújtott támogatás visszafizetésére kötelező határozata ellen az el­évülési időn belül lehet a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulni [1967. évi III. tv. 23. § (4) bek., 93. § (1) bek., 12/1977. (III. 12.) MÉM r. 102. § (2) bek.]. A felperes az alperes termelőszövetkezet tagjaként elnökhelyettes munkakörben dolgozott. A peres felek 1980. december 23-án tanulmányi szerződést kötöttek, amelyben a felperes vállalta, hogy a közgazdasági egyetem levelező tagozatán folytatott tanulmá­nyait befejezi, és ezt követően két évig az alperesnél tovább dolgozik. Az alperes ezzel szemben vállalta, hogy a tanulmányi szabadság idejére az átlagke­resetet megfizeti, és a felmerült úti-, valamint szállásköltséget megtéríti. A felperes a szerződésben vállalt idő lejárta előtt - 1982. október 18-án - meg­szüntette a tagsági viszonyát, ezért az alperes küldöttgyűlése az 1983. november 18-án hozott határozatával 36 102 forint tanulmányi támogatás visszafizetésére kötelezte. A felperes az 1984. március 15-én benyújtott keresetében kérte a küldöttgyűlés ha­tározatának megváltoztatását, egyúttal igazolási kérelmet is előterjesztett. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy a szóban előterjesztett jogorvoslati kérelmét a szövetkezet döntő­bizottsága „figyelmen kívül hagyta". Az alperes jogtanácsosának értesítéséből kitű­nően a kérelmét a munkaügyi döntőbizottsághoz kell előterjesztenie. Másodlagos ké­relme arra irányult, hogy ha a munkaügyi bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül utasítaná el, rendeljen el az ügyben új eljárást. A munkaügyi bíróság végzésével a felperes igazolási kérelmét, keresetlevelét és az új eljárás lefolytatására irányuló kérelmét elutasította. A végzés indokolása szerint a keresetet 1983. december 22-ig kellett volna előter­jeszteni, ettől számítva 15 napon belül még igazolási kérelem előterjesztésének lett volna helye. Ezeket a határidőket azonban a felperes elmulasztotta. Az új eljárás iránti kérelem sem alapos. Új eljárás elrendelését jogerős döntőbizott­sági (szolgálati felettesi) határozat tekintetében lehet kérni, a határozat jogerőre emel­kedésétől számított 6 hónapon belül. A felperes azonban az alaphatározat jogerejét vitatta, ehhez képest az új eljárás elrendelése iránti kérelem megalapozatlan. A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság a végzésével hatályon kívül helyezte a munkaügyi bíróság végzését, és a munkaügyi bíróságot új határozat hoza­talára utasította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes fellebbezése az új eljárás iránti kérelem vonatkozásában alapos, a 12/1977. (III. 12.) rendelet (Vhr.) 106. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a szövetkezeti döntőbizottság határozatának jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a jogvitában részt vett bármelyik fél - új tények vagy bizonyítékok alapján - új döntőbizottsági eljárást kezdeményezhet, ezért a felperes kérelme nem késett el. Ezt követően a munkaügyi bíróság a végzésével elrendelte az új eljárást a küldött­gyűlés határozata tekintetében. 232

Next

/
Oldalképek
Tartalom