Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

c) A szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme 8. A meghívott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselőt ugyanaz a védelem illeti meg, mint a választott szakszervezeti tisztségviselőt. (Az MK 118. és MK 139. számú állásfoglalással módosított MK 4. számú állásfoglalás. Indokolása MEH 1988.19. o.) 9. A választott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselőt a megbízatásának lejártát követő időben a tisztségviselőkre vonatkozó munkajogi védelem nem illeti meg [Mt. 16. §, Mt. V. 4. §, 1984. évi 11. sz. tvr. 2. §]. A felperes 1983. november 16-tól pénztáros munkakörben dolgozott az alperesnél. Az alperes elnöke 1985. október l-jén 4 heti felmondási idővel 1985. október 31. napjára felmondta a munkaviszonyát. A felmondás okaként azt jelölte meg, hogy a felperes munkatársaival összeférhetetlen, magatartásával rontja a munkahely hangulatát, nem teljesíti a felettesek utasításait, a munkájában lassú, az ügyfelekkel udvariatlan. A munkaügyi döntó'bizottság a határozatával elutasította a felperesnek a felmondás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét. A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatása, munkaviszonyának helyreállítása és munkabérének megtérítése iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és hatályon kívül helyezte a felmondást. Kötelezte az alperest, hogy elmaradt munkabér címén fizessen meg a felperesnek 8434 forintot. Az ítélet indokolásának lényege szerint az alperes a felmondás idején kooptált szakszervezeti tisztségviselőnek minősült, gazdasági felelős teendőket látott el. A felperes munkaviszonyának megszüntetéséhez a felettes szakszervezeti szerv előzetes egyetértésére volt szükség, ezt az alperes nem szerezte be. A munkaügyi bíróság mindezekre tekintettel már nem vizsgálta a felmondás indokainak valósságát, azt az Mt. 29. §-a alapján hatálytalanította, a munkaviszonyt helyreállította, és elrendelte az elmaradt munkabér kifizetését. A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Tévedett a munkaügyi bíróság, amikor a felperest az Mt. 16. §-a és az Mt. V. 4. §-a alapján a választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem alá tartozónak tekintette. Nem vitás, hogy a felperes korábban meghívott szakszervezeti tisztségviselőnek minősült, mert megbízás alapján gazdasági felelős tisztséget látott el. A felperesnek ez a tisztsége azonban 1985. szeptember 27-én a munkahely szakszervezeti alapszervezetében megtartott választás alkalmával megszűnt. A felmondás idején, 1985. október l-jén már nem volt kooptált szakszervezeti tisztségviselő. Az 1984. évi 11. tvr. módosította az 1967. évi II. törvényt, és 2. §-ának (1) bekezdésében kimondta, hogy ez a törvényerejű rendelet 1984. július l-jén lép hatályba. Egyidejűleg a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 4. §-a hatályát veszti. A (2) bekezdés akként rendelkezett, hogy e törvényerejű rendeletet a hatályba lépését követő munkáltatói intézkedésekre kell alkalmazni. Mindez azt jelenti, hogy a bíróság helytelenül alkalmazta az Mt. V. 4. §-ának azt a rendelkezését, hogy a választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem a tisztségviselő megbízatásának (kooptálásának) idejére és az annak lejártát követő két év tartamára érvényesül. A szakszervezeti tisztségviselőt tehát 1984. július 1-től kizárólag a megválasztása vagy a kooptálás idejére illeti meg a munkajogi védelem. 19