Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

Mivel a felperes a felmondás idején, 1985. október l-jén nem volt szakszervezeti tisztségviselő, a tisztség lejártát követő 2 éves védettség pedig megszűnt, a felmondás hatálytalanítását nem lehetett a felsőbb szakszervezeti szerv egyetértésének hiányára alapítani. A munkaügyi bíróság téves jogi álláspontja miatt nem vizsgálta a felmondás indokainak valósságát és alaposságát. A felmondás jogszerűsége csak akkor állapítható meg, ha a bíróság széles körű bizonyítási eljárás keretében tisztázza, hogy a felmondás okai alaposak és valósak-e. (M. törv. II. 10 101/1986. sz., BH 1986112. szám 520.) II. A munkaviszony a) A munkaviszony létesítése és fennállása 10. A munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, amelyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas dolgozókat megilletik. (Az MK 118. sz. és az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított MK 74. sz. állásfoglalás. Indokolását lásd MEH 1988. 80. o.) 11. A munkaviszonyban töltött idő igazolására bármely okirat vagy egyéb bizonyíték alapul szolgálliat. (MK 75. számú állásfoglalás. Indokolását lásd MEH 1988.81. o.) 12. Az Mt. 19. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szempontjából „kisgyermekes anya" az a dolgozó nő, aki hat éven aluli gyermeket nevel, illetve gondoz. Kisgyermekes anyának kell tekinteni azt a dolgozó nőt is, akinek gyermeke az általános iskolai tanulmányait iskolaérettség hiányában nem kezdhette meg. Az „azonos feltételek'''' körébe tartozik az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltétel. (MK 97. számú állásfoglalás. Indokolását lásd MEH 1988. 100. o.) 13. Ha a jogszabály a munkaszerződés írásbafoglalását írja elő, és a felek ennek ellenére csupán szóban létesítettek munkaviszonyt, a munkaszerződés érvénytelen, a dolgozó munkabérigényét azonban úgy kell elbírálni, mintha a munkáját érvényes munkaszerződés alapján végezte volna. Az ezzel összefüggésben felmerült vita elintézése a munkaügyi vitákat eldöntő szervek hatáskörébe tartozik [Pp. 45. § (2) bek., Mt. 66. § (1) bek., Mt. V. 16. § (3) bek., 1011981. (IX. 29.) MüM r. 3. § (1) bek.]. A felperes szóban megállapodott az alperes termelőszövetkezet B-n működő szolgáltató ágazatával, hogy 500 db dugattyúcsapszeg esztergálási munkáit bedolgozói munkaviszony keretében elvégzi. írásban munkaszerződést csak a munkadarabok egy részének elkészülte után, 1984. október 11-én kötöttek. A felperes az elvégzett munkáért járó munkabér kifizetése végett munkaügyi vitát kezdeményezett. Erre irányuló kérelmét az alperes szövetkezeti döntőbizottsága a határozatával elutasította. A döntőbizottság határozata ellen a felperes keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság a végzésében a hatáskörének hiányát állapította meg. A szövetkezeti döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntetve elrendelte az iratoknak a kerületi bírósághoz történő áttételét. A munkaügyi bíróságnak a végzésben kifejtett álláspontja szerint a felperes a szóban levő munkáját a munkamegállapodás írásbeli megkötését megelőzően végezte el. Minthogy a jogszabály - a 10/1981. (IX. 29.) MüM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése 20