Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

1450 forint kártérítés megfizetésére kötelezte, és 3881 forint összegű készlet-többlet bevételezésére. A határozatban az 1986. május 16-án felvett leltár eredményére hivatkozott, amely szerint 2645 forint hiányt és 3881 forint összegű többletet állapítottak meg. Figyelembe vették a kötelezésnél a korábbi kártérítési határozat alapján már befizetett hiány összegét, megállapították, hogy a felperes nem a megkívánt gondossággal járt el a leltári tárgyak kezelésénél, bár az általa vezetett bölcsőde leltárkészletéért teljes anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. A munkaügyi döntőbizottság a kártérítés megfizetésének kötelezettsége alól való mentesítésre irányuló kérelmet a határozatával elutasította. Ez ellen a felperes keresetlevelet terjesztett elő a munkaügyi bíróságnál. A munkaügyi bíróság az ítéletével a kártérítés összegét 1079 forintra mérsékelte. A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a dolgozó a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. A dolgozó munkaviszonyból eredő kötelezettségeinek körét az Mt. 33-36. §-ai, a munkaköri kötelezettségeket pedig a belső szabályzatok, a munkaköri leírások, szakmai szokások tartalmazzák. A periratokból kitűnően a bölcsődék gazdálkodását a GESZ irányította, és e szervezet működési rendjét az 1983. január l-jén hatályba lépett szervezeti és működési szabályzat határozta meg. Ez a szabályzat rendelkezett többek között a felperes által vezetett bölcsőde készletgazdálkodásáról, vagyonvédelméről és az ezzel kapcsolatos nyilvántartások vezetéséről. A szabályzat szerint a bölcsődék önállóan tartják nyilván és raktározzák az általuk vagy a számukra beszerzett anyagokat és eszközöket. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni a nyilvántartások vezetéséről, az eszközök és anyagok takarékos, rendeltetésszerű felhasználásáról, őrzéséről. A peradatokból és az igazságügyi könyvszakértő véleményéből egyértelműen állapítható meg, hogy a felperes az előírt kötelezettségeit teljesítette. Az alperes a kártérítési határozat indokolásában, illetve a per során nem jelölt meg olyan adatot, tényt vagy mulasztást, ami azt bizonyította volna, hogy a felperes a kötelezettségei valamelyikét nem teljesítette, továbbá hogy ezzel okozati összefüggésben keletkezett a hiány. Önmagában a hiány ténye nem bizonyítja a felperes bármilyen kötelezettségszegését. A felperes a munkáját kellő gondossággal végezte, a bölcsődében rendszeresen használt, a gyermekek ellátását szolgáló anyagokban és eszközökben előállott hiányért felelősség nem terheli, ezért az Mt. 57. §-ának (2) bekezdése alapján nem lehet kártérítési kötelezettségét megállapítani. A bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha a döntőbizottság határozatát megváltoztatja, és az alperes kártérítési határozatát hatálytalanítja. (M. törv. II. 10 265/1987. sz., BH 1988/9. szám 328.) b) Felelősség vétkességre tekintet nélkül 174. /. A dolgozónak az Mt. 58. §-ának (1) bekezdésén alapuló kártérítési felelőssége esetén az Mt. V. 80. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jegyzéket vagy elismervényt az átadás-átvétel tényének utólagos igazolása nem pótolja. II. Meghatározott dolognak több dolgozó részére történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi felelősnek alá kell írnia, a dolgozók azonban egyik dolgozótársukat is megbízhatják, hogy az átvétel aláírásával a nevükben is igazolja. III. Ha a dolgozó az átadás-átvétel időpontjában a dolgot kifogás nélkül vet te át, utóbb 185