Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

arra hivatkozik, hogy az átvett dolog mennyisége és közölt minősége eltéréseket mutat, vagy a dolog nem azonos az átvételi jegyzéken vagy elismervényen feltüntetett dologgal, mindezek hitelt érdemlő bizonyítása őt terheli. (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfog­lalással módosított MK. 113. számú állásfoglalás. Indokolását lásd MEH1988.109. o.) 175. Ha több gépkocsivezető egymást váltva ugyanazt a gépkocsit vezeti, a gépkocsi­vezetők üzemanyag-túlfogyasztás miatti felelőssége csak abban az esetben állapítható meg, ha az elkülönített elszámolás feltételei biztosítva voltak [Mt. 58. § (1) bek.,Mt. V. 80. § (3) bek.]. A felperes az alperes vállalat alkalmazásában áll mint gépkocsivezető. 1982. június l-jétől augusztus 31-jéig az alperes egyik autóbuszát vezette P. I. ésE. M. váltótársaival együtt. Az alperes megállapította, hogy mind a felperes, mind a perben félként nem szereplő váltótársai mindhárom hónapot túlfogyasztással zárták. Ezért a határozatával a jú­nius havi 41 liter üzemanyag-túlfogyasztás miatt 328 forint, a másik határozatával a július havi 99 liter üzemanyag-túlfogyasztás miatt 972 forint, a harmadik határozatá­val az augusztus havi 128 liter üzemanyag-túlfogyasztás miatt 1024 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a felperest. Az alperes ugyancsak kártérítésre kötelezte túl­fogyasztás miatt a felperes váltótársait is. A felperes a munkáltató intézkedését sérelmesnek tartotta, ezért kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz. A vele szemben hozott kártérítési határozatok hatályon kívül helyzését és a kártérítés megfizetése alól való mentesítését kérte. Azt adta elő, hogy mind ő, mind váltótársai szóban és írásban is többször jelentették, hogy az autóbusz nagyon nehéz terepen közlekedik, túlfogyaszt. Ennek ellenére a műszaki bemérés csak augusztus 2-án történt meg, de nem a járatútvonalukon és üzemelési sebesség mellett. A munkaügyi döntőbizottság a kérelemnek részben helyt adott. A július havi túl­fogyasztással kapcsolatos határozatot hatályon kívül helyezte, míg ezt meghaladóan a felperes kérelmét elutasította. A határozat indokolása szerint a felperes csak július­ban jelentette írásban az üzemanyag-túlfogyasztást, és a műszaki szakszolgálat nem eszközölt az autóbuszon olyan javítást, amely a túlfogyasztást befolyásolta volna. Augusztusban a bemérés megtörtént, s annak eredménye nem haladja meg az autó­busztípusra engedélyezett fogyasztást. A felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, és a döntőbizottság határozatának megváltoztatásával teljes mentesítését kérte. A munkaügyi bíróság által kirendelt igazságügyi gépjárműszakértő a szakvélemé­nyében megállapította, hogy az alperes augusztus 2-ig nem tett eleget a 12/1981. (X. 8.) KPM rendelet 6. §-a (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak, mert bejelentés elle­nére sem vizsgálta időben a túlfogyasztás okait. Rámutatott, hogy az alperes igazga­tójának utasítása az üzemanyag elszámolásánál figyelmen kívül hagyja a felhívott ren­delet 3. számú mellékletében foglaltakat, mely szerint az útviszonyok miatt 1,10-es szorzó alkalmazható. Ennek figyelembevételével júniusban és júliusban nincs túl­fogyasztás, míg augusztusban csak 75 liter a túlfogyasztás. Megállapította, hogy ez a túlfogyasztás is vitatható, mert a bemérés nem 60, hanem 50 km/ó sebesség mellett történt. A munkaügyi bíróság az ítéletével - figyelemmel a szakértő megállapításaira - a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta, és a felperes megtérítési kö­telezettségét 600 forintban állapította meg az augusztus havi túlfogyasztás miatt. Az ítélet indokolása szerint a felperes csupán az augusztus hónapban keletkezett 75 liter üzemanyag-túlfogyasztásért felel. 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom