Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

szemben csak később jelentkezett szolgálatra, és a telepen italt fogyasztott. A felperes védekezését, amely szerint a telepen nem állt rendelkezésére menetlevél, az alperes nem tudta megcáfolni, ezért ezt a magatartást a fegyelmi vétségek köréből kirekesztette. A felperes a telepre való visszaérkezésekor joggal bízhatott abban, hogy az aznapi munkafeladatát teljesítette, és újabb munkával nem bízzák meg. Enyhítő körülményként értékelte 10 éves munkaviszonyát, 55 éves életkorát és ezzel összefüggésben fegyelmi büntetlenségét a munkaviszonya alatt. A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az alperes a fegyelmi határozatában a felperes magatartását az Mt. 34. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján értékelte fegyelmi vétségként. A felhívott jogszabály szerint a dolgozó köteles a kijelölt időben és helyen munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidőt a részére kijelölt helyen munkában tölteni. A peres felek által sem vitatott tény szerint az alperes 1987. április 14-én 6 órai munkakezdéssel vezényelte a felperest a vasútállomásra a G. vállalat részére teljesítendő fuvarozási feladatokra. A napi vezénylési és indítási jegyzék szerint a felperesnek ezen a napon 5.30 órakor kellett volna a munkáját megkezdenie. A felperes a vezénylés rendelkezéseivel szemben az alperes telepéről 7.40 órakor távozott el, megkerülte a garázsszolgálatot, és a fuvarozáshoz szükséges menetlevelet nem vette át. P. M. garázsmester a fődiszpécser utasítására a felperes keresésére indult, de nem találta a vasútállomáson. A felperes a szállítmányozási forgalmista utasítására jött be 10.40 órakor a telepre, ahol ittasságát megállapították. Ezekből a tényekből egyértelműen megállapítható, hogy a felperes a munkakezdésre nem jelent meg a munkahelyén, és a telepre való berendelésekor a munkahelyén szeszes italt - egy üveg sört - fogyasztott. Már ez a két fegyelmi vétség is - éppen jellegénél fogva - alkalmas a legszigorúbb fegyelmi büntetés kiszabására. Ezen túl a felperes megsértette munkaköri kötelezettségét akkor is, amikor a telepen menetlevelet nem kért, e nélkül közlekedett a szállítmányozási kirendeltségig, majd az itt felvett menetlevelet nem a valóságos időadatoknak megfelelően töltötte ki. A menetlevél felvétele körében elfogadhatatlan az a védekezése, hogy a telepen nem volt az ablakban menetlevél, mert ott munkavégzésre a diszpécseri szolgálatnál és a garázsmesternél nem is jelentkezett. A menetlevél megszerzése érdekében saját állítása szerint sem tett lépéseket. Miután a fegyelmi vétségek e körben is bizonyítottak, a munkaügyi bíróság törvénysértő módon enyhítette az alperes által kiszabott fegyelmi büntetést. (M. törvr II. 10 321/1987. sz., BH 1988/10. szám 374.) k) Fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése 161. A munkaügyi vitát intéző szerv az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontjaiban említett fegyelmi büntetések végrehajtását - ha annak a jogszabályban megállapított feltételei fennállnak - felfüggesztheti. (Az MK 118. számú és az MK 139. számú állásfoglalással módosított MK 1. számú állásfoglalás. Indokolása MEH 1988. 17. o.) 162. Egy határozatban több fegyelmi büntetés kiszabása esetén egyes büntetések végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető. (Az MK 118. számú és az MK 139. számú állásfoglalással módosított MK91. számú állásfoglalás. Indokolása MEH 1988. 93. o.) 179