Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

/) Mentesítés következménye 163. /. Ha a munkáltató a dolgozót a határozatlan időre szóló áthelyezés fegyelmi büntetés hatálya alól mentesíti, vagy ha a büntetés hatálya az Mt. V. 73. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kétéves határidő eltelte folytán megszűnt, a dolgozót nem köteles eredeti munkakörébe visszahelyezni. II. A határozott időre szóló áthelyezés fegyelmi büntetés esetén a dolgozót a határozott idő leteltekor az eredeti munkakörébe kell visszahelyezni. Ha azonban a dolgozót a fegyelmi büntetés hatálya alól a fegyelmi határozatban megszabott határidő eltelte előtt mentesítik, az eredeti munkakörébe történő visszahelyezési kötelezettség a mentesítés időpontjában következik be. (Az MK 118. számú és az MK 139. számú állásfoglalással módosított 61. számú állásfoglalás. Indokolása MEH1988. 68. o.) m) Munkabér 164. Ha a dolgozó elbocsátását kimondó fegyelmi határozatot a munkaügyi vitában (perben) eljáró szerv (bíróság) hatályon kívül helyezte vagy enyhítette, az átlagkeresete visszatartott összegét a határozat jogerőre emelkedése után az Mt. V. 76. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell kifizetni. (Az MK 118. számú állásfoglalással módosított MK 66. számú állásfoglalás. Indokolása MEH 1988. 74. o.) 165. I. Ha az elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot a munkaügyi vitát eldöntő szerv jogerősen hatályon kívül helyezte, a dolgozó felfüggesztés folytán visszatartott átlagkeresetét teljes egészében ki kell fizetni [Mt. V. 76. § (1) bek.]. II. Ha a dolgozót a fegyelmi eljárás során az állásától felfüggesztették, az átlagkeresetének legfeljebb 50°/o-át lehet egy hónapig visszatartani. Ha a munkáltató ennél többet tartott vissza, a fegyelmi határozat kézbesítésének időpontjáig számított különbözetet abban az esetben is tartozik a dolgozónak megfizetni, ha a fegyelmi büntetés elbocsátás volt és az erről rendelkező határozat jogerőre emelkedett [Mt. V. 76. § (1) bek., Pp. 213. § (1) bek.]. A felperes 1985. augusztus l-jétől állt az alperes alkalmazásában, és az n.-i tejcsarnok mélyhűtőállomásának volt a vezetője. Az alperes elnöke az 1987. február 11-én hozott határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta, mert 1987. február 8-án Cs. A. ellenőr ittas állapotban találta a munkahelyén, akit a csarnokból kitaszított, sértegetett, majd a helyszínre érkezett J. B. ágazatvezetőt is szidalmazta, a tartálykifolyó csapját kinyitotta, és 50 liter tej elfolyt. A felperes kérelme alapján eljárt munkaügyi döntőbizottság a határozatával hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot, és a termelőszövetkezetet új eljárásra utasította. Megállapította, hogy az Mt. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak ellenére fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül hozta meg határozatát. Az alperes elnöke 1987. március 12-én elrendelte a fegyelmi eljárást, egyúttal visszatartotta a felperes teljes munkabérét. Az 1987. március 24-én hozott határozatával ismét elbocsátás büntetéssel sújtotta. Ennek hatálytalanítására előterjesztett kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság elutasította. A felperes a keresetlevelében kérte a döntőbizottság határozatának megváltoztatását és az 1987. február 11-től járó munkabérének a kifizetését. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével elutasította a keresetet. Az ítélete indokolásának lényege szerint a felperes a terhére rótt fegyelmi vétséget elkövette. 1987. február 8-án a munkahelyén ittasan végezte a munkáját, és sértő, trágár kifejezésekkel 180