Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

j) Fegyelmi büntetés kiszabása 138. I. A szolgálati felettes, a munkaügyi döntőbizottság, illetőleg a munkaügyi bíróság a fegyelmi büntetést megfelelő esetben enyhítheti, viszont súlyosabb büntetést nem állapíthat meg, mint amilyent a munkáltató eredetileg kiszabott. II. A munkaügyi vitát elbíráló szolgálati felettesnek, a munkaügyi döntőbizottságnak, illetőleg a munkaügyi bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy a munkáltató által kiszabott fegyelmi büntetést a munkaügyi rendelkezésekben meghatározott fegyelmi büntetések körén kívül eső intézkedésre változtassa. így nem mondhatja ki azt, hogy a dolgozó munkaviszonya nem fegyelmi elbocsátással, hanem felmondás folytán szűnt meg. (Az MK 118. számú állásfoglalással módosított MK 64. számú állásfoglalás. Indokolása MEH1988. 72. o.) 139.1. Fegyelmi büntetésként történő áthelyezés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az általa hozott fegyelmi határozatban köteles megjelölni a fegyelmi eljárás alá vont dolgozó új munkakörét. Ezen túlmenően a fegyelmi határozatban - az Mt. V. 19. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával - meg kell jelölni a dolgozó új munkahelyét és az áthelyezés időpontját is. Az új munkabér meghatározása ugyancsak célszerű, mert ellenkező esetben a fegyelmi határozat ilyen természetű rendelkezésének hiánya is alapul szolgálhat a felek közötti munkaügyi vitára. II. Abban az esetben, ha kérelem vagy kereset folytán a munkaügyi döntőbizottság, a szolgálati felettes, illetőleg a munkaügyi bíróság a munkáltató által kiszabott legsúlyosabb fegyelmi büntetést, az elbocsátást enyhíti, s helyette áthelyezést szab ki, szintén az I. pontban foglaltak szerint kell eljárnia. A munkaügyi vitát eldöntő szerveknek a dolgozó új munkakörének, munkahelyének, az áthelyezés időpontjának meghatározása előtt részletesen tájékozódniuk kell a munkáltatónál az áthelyezés feltételeinek meglétéről. (Az MK 118. számú állásfoglalással módosított MK 89. számú állásfoglalás. Indokolása MEH 1988. 90. o.) 140. Áthelyezés fegyelmi büntetés esetén alapbércsökkentés is kiszabható, erre nézve azonban a fegyelmi határozatnak egyértelmű rendelkezést kell tartalmaznia. (Az MK 118. számú állásfoglalással módosított MK 90. számú állásfoglalás. Indokolása MEH 1988.92. o.) 141. I. A dolgozó más munkáltatóhoz való áthelyezése fegyelmi büntetésként nem szabható ki [Mt. 25. § (2) bek., Mt. V. 72. § (2) bek.] II. Tűz- és robbanásveszélyes munkahelyen történt alkoholfogyasztás olyan súlyos fegyelmi vétség, amellyel a legsúlyosabb fegyelmi büntetés arányában áll (Mt. 55. §). Az alperes 1974. január 14. óta állt munkaviszonyban a felperesnél kútkezelőként. 1983. december 2-án délelőtt 9 órakor a cs.-i töltőállomáson egy vevővel egy pohár sört fogyasztott egy literes üvegből, majd az üvegben maradt italt 12.30 óra körüli időpontban fogyasztotta el. Ezt követően a felperes telepvezetője - lakossági bejelentés folytán - alkoholszondás vizsgálatot végzett az alperesnél. A szonda szerint a véralkoholtartalom 0,2-0,3 ezrelék között volt. Az alperes ezt követően felmondotta a felperesnél fennálló munkaviszonyát, amit a felperes munkáltató tudomásul vett, de még a munkaviszony fennállásának időtartama alatt lefolytatott fegyelmi eljárás keretében az alperest az 1983. december 12-én hozott határozatával „elbocsátás" fegyelmi büntetéssel sújtotta. A fegyelmi határozatot az alperes egyoldalú munkaviszony megszüntetésére (felmondására) 151