Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

jogkört gyakorló műszaki vezérigazgató-helyettes hallgatólagos tudomásával osztották meg egymás között a feladatokat. A munkaügyi bíróság megalapozatlanul és iratellenesen jutott erre a következtetésre. A bizonyítás anyagában nem található adat arra, hogy a munkáltatói jogokat gyakorló műszaki vezérigazgató-helyettes erró'l a megosztásról tudomást szerzett, és azt jóváhagyta. Arról a körülményről, hogy az alperes ügyeletesek ellenó'rzési kötelezettségüket egymás között megosztották, a munkáltatói jogokat gyakorló csak a perbeli esettel kapcsolatosan szerzett tudomást. Megalapozatlanul jutott tehát a bíróság arra a következtetésre, hogy a VI. rendű alperesnek a szolgáltatói üzem ellenőrzése nem volt a kötelessége. Bár az I. rendű alperes vonatkozásában a bíróság megállapította a munkaköri kötelezettség megszegését, azonban arra a következtetésre jutott, hogy az I. rendű alperes részéről a rendkívüli időjárás miatt a konkrét tényleges ellenőrzés akadályba ütközött. A bíróság álláspontja szerint emiatt a vétkessége nem állapítható meg. A bíróság álláspontja nem fogadható el. Az I. rendű alperes a többnapos ügyeleti szolgálata alatt egyetlen esetben sem ellenőrizte a szolgáltató üzemet. Nem kérdezte meg a szolgáltató üzem ügyeletesétől, hogy van-e valamilyen probléma. Ezzel az ügyeleti rend előírásait vétkesen megszegte, mert erre az elemi kötelezettségére a rendkívüli körülmények mellett is figyelmet kellett volna fordítania. Megalapozatlanul jutott a munkaügyi bíróság arra a következtetésre is, mely szerint a II-V. rendű alperesek sem szegték meg a munkaköri kötelezettségüket, mert a munkaköri leírásuk szerint kizárólag a termelő üzemekre korlátozódik az ellenőrzési kötelezettségük. Az iratokból kitűnően a péntektől hétfőig terjedő időszakban korlátozott létszámmal működő üzemben munkát teljesítő mérnökökre fokozott felelősség hárul. A munkaköri leírás 4. pontja egyértelmű kötelezettséget tartalmaz a műszakot teljesítő mérnökök vonatkozásában, miszerint „műszakja alatt legalább két alkalommal köteles ellenőrzést tartani az üzemeknél...". A munkaköri leírás tehát nem tartalmaz olyan megszorítást, hogy ez a két alkalommal történő ellenőrzés csak a termelő üzemekre vonatkozik. A munkaköri leírás értelmezése szerint a műszakot teljesítő mérnökök vonatkozásában további fokozott személyes és állandó ellenőrzést ír elő egyes technológiai folyamatoknál, így a rakodásnál, fejtéseknél, töltéseknél, szivatásoknál. Az a körülmény, hogy a munkaköri leírás ezeket a technológiai folyamatokat külön feltünteti és megjelöli, nem jelenti azt, hogy ezeket a folyamatokat a mondat első részében említett két alkalommal kell ellenőrizni. Következésként a II-V. rendű alperesek ellenőrzési kötelezettségének elmulasztása sérti a munkaköri leírásukban foglaltakat, ezért vétkes kötelezettségszegésük megállapítható. A munkaügyi bíróság ítélete ellentétes a Legfelsőbb Bíróság 18. sz. Irányelvében foglaltakkal. A munkafegyelem megköveteli mindazoknak a feladatoknak az elvégzését, amelyeknek a dolgozók a munkaviszonyuk alapján maradéktalanul kötelesek eleget tenni. Az irányelv e rendelkezésének tükrében nem fogadható el az az álláspont, amely lehetőséget ad a munkavállalóknak arra, hogy a vezérigazgatói utasításokat és rendelkezéseket a kialakult és bevett gyakorlatra hivatkozással mellőzzék, illetve a munkaköri leírásban írt feladatok félreértelmezésével mentesüljenek a feladatok teljeskörű ellátása alól. (M. törv. I. 10 337/1987. sz., BH1988/11. szám 422.) 150