Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

T. I. a vonat indulását megelőzően nem tartózkodott a szerelvény mellett. Ezt figyelmen kívül hagyta, a vonatot menesztés nélkül indította el, ezért súlyos fegyelmi vétséget követett el. T. L-nek nem kellett a korábban adott menesztést „megállj" jelzéssel érvényteleníteni, mert álló vonatnál ilyen jelzés adása szükségtelen. A korábbi években hozott fegyelmi határozatokra is figyelemmel a felperes által alkalmazott büntetés arányban áll a fegyelmi vétséggel. Kétségtelen, hogy T. I. indokolatlanul hagyta el a vonatot a fűtés szabályozására hivatkozással. A fűtés szabályozására ugyanis csak a vonatszerelvényen belül van lehetősége. A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A felperes az F/2, számú Forgalmi Utasítás 987. pontjában foglalt szabályok megsértését rótta az alperes terhére. Ez a rendelkezés a „Menetrend szerint áthaladó vonatok megállapítása állomáson" intézkedésekkel kapcsolatos, ezért az alperes cselekményének értékelésénél nem jöhet szóba. Az F/2, számú Forgalmi Utasításnak „A vonatok felhatalmazása indulásra, áthaladásra" című Sz/906., 907., 909,911., 912., 914. és 917. pontjai adnak eligazítást a vonat menesztésére és a mozdonyvezető teendőire. A jegyvizsgáló az F/2, számú utasítás felhívott pontjai alapján szabályszerűen indította a vonatot, és a saját menesztési utasítását nem érvényteleníthette. Ennek következtében az alperes a menetrendnek megfelelő időben elindíthatta a szerelvényt. Ebből pedig következik, hogy a vezető jegyvizsgáló a menesztést követően csak akkor hagyhatja el a szerelvényt, ha a saját menesztési utasítását visszavonja. Miután a szerelvényt szabálytalanul hagyta el, az alperes ezért nem tartozik fegyelmi felelősséggel. Az ezzel ellentétes álláspont téves. A Legfelsőbb Bíróság rámutat még a következőkre. Az óra egyeztetésről a F/2, számú Utasítás 197. és 199. pontja rendelkezik. Az egyperces eltérés nehezen állapítható meg, különösen azoknál az óratípusoknál, ahol a mutató percenként ugrik. Azonos percet a legritkább esetben lehet két óránál tapasztalni. Ha pl. az egyik óra 9 óra 15 perc 55 másodpercet, a másik óra 9 óra 16 perc 2 másodpercet mutat, a két óra közötti különbég 7 másodperc, de percben 1 perc. Az így jelentkező 1 perces eltérés azonban a menesztés adása és a tett intézkedés megkezdéséig elhanyagolható nagyságú, ezért korábbi menesztésnek nem minősíthető. ÍM. törv. II. 10 10811985. sz., BH 1986/2. szám 79.) 133. Ha az adott munkakör ellátásához a házastársakat együttesen alkalmazták, nem lehet az egyik házastárs kötelezettségszegését megállapítani olyan munkafeladat teljesítésének elmulasztásában, amelynek elvégzése kizárólag a másik házastársat terhelte [Mt. 55. § (1) bek.]. A felperesek - akik házastársak - az alperes vállalat d.-i üdülőjének gondnoki teendőit látták el. Az üdülő fűtői munkakörben foglalkoztatott dolgozóját P. L.-t 1985. február l-jétől a vállalat központjába helyezték helyettesítés céljából. Ettők kezdve a korábbi gyakorlatnak megfelelően, külön utasítáára az I. rendű felperes látta el a széntüzelésű kazánok fűtésével, kezelésével kapcsolatos teendőket. 1985 februárjában tartós és rendkívül hideg időjárás volt. Az üdülő minimális szénkészlettel rendelkezett. Ezért az I. rendű felperes több ízben is jelentette felettesének, a vállalati központ gondnokának, hogy a szénkészlet kifogyóban van, és a tüzelőanyag minél előbbi kiszállítását kérte. A TÜZÉP-telepek szénellátási problémái miaít ezt a központ nem tudta megoldani, s így az üdülőben a szén 1985. február 17-én el142