Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

A fegyelmi és a kártérítési határozatok szerint az alperes igazgatótanácsa a felperest-a fegyelmi bizottság által lefolytatott vizsgálat anyaga alapján - 1983. június 1. napjától 5500 forint személyi alapmunkabérrel igazgatói munkaköréből műszaki vezetó'i munkakörbe helyezte át, és az Mt. V. 79.§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 8000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte. A felperes a határozatok ellen keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Kérte a fegyelmi és a kártérítési határozat hatálytalanítását. A munkaügyi bíróság - a fegyelmi határozat vonatkozásában jogerős - ítéletével mind a fegyelmi, mind a kártérítési határozatot hatálytalanította. Az ítélet indokolása szerint a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. tvr. 9. §-a értelmében kizárólag az igazgatótanács mint testület hatáskörébe tartozik az igazgató fegyelmi, illetőleg anyagi felelősségre vonása. A keresettel megtámadott határozatokat B. I., az igazgatótanács elnöke hozta. Az igazgatótanács alakszerű határozata nem felel meg az alperes szervezeti és működési szabályzata előírásainak sem. Az alperes a munkaügyi bíróság ítéletének az anyagi felelősség tárgyában hozott rendelkezése ellen fellebbezést terjesztett elő. A megyei bíróság a végzésével hatályon kívül helyezte az első fokú bíróság ítéletének a felperes anyagi felelőssége kérdésében hozott rendelkezését, és az első fokú bíróságot - ebben a körben - a per új tárgyalására és új határozat hozatalára utasította. A munkaügyi bíróság ítéletének a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyező része ellen emelt törvényességi óvás alapos. A munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperessel szemben a munkáltatói jogok gyakorlására az igazgatótanács mint testület jogosult (1978. évi 4. tvr. 9. §-a). Tévedett azonban, amikor meghatározott formai hiányosságok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperessel szemben a kártérítési és fegyelmi határozatokat nem a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult testület, hanem egyszemélyben az - ilyen jogkörrel nem rendelkező - igazgatótanács elnöke hozta. Az 1983. május 31-i keltezéssel ellátott határozatok a fegyelmi bizottság határozati javaslatának tekintendők annak ellenére, hogy azon aláíróként az igazgatótanács elnöke szerepel. Általános gyakorlat ugyanis, hogy a testületek által hozott határozatok megalapozottságának biztosítása érdekében a testületi döntések előkészítése kidolgozott határozati javaslat formájában történik. A fegyelmi bizottság 1983. április 29-én kelt határozati javaslata vázlatos, testületi megvitatásra alkalmatlan. Erre utal a javaslat „indokolás: kiegészítve" kitétele is. Az alperes jogi képviselőjének a munkaügyi bíróság tárgyalásán elhangzott nyilatkozata szerint a fegyelmi bizottság tagjai javaslatuk határozati formába öntésére őt kérték fel. Az 1983. május 3l-e dátummal ellátott határozatok azonosak a fegyelmi bizottság felkérésére általa kidolgozott határozattervezetekkel . Az alperes szervezeti és működési szabályzata szerint az igazgatótanács ülésének napirendjén szereplő ügyeket az igazgató készíti elő. Mivel a felperest az igazgatói tisztsége alól az igazgatótanács az 1983. március 22-i ülésen felmentette, és a június 3-i ülés egyik napirendje éppen az igazgató fegyelmi és anyagi felelősségének elbírálása volt, e napirendi pontok előkészítése csakis az igazgatótanács elnökének feladatát képezhette. Erre utal az is, hogy az igazgatótanács az április 8-án hozott határozatával a fegyelmi bizottságot arra kötelezte, hogy határozati javaslatát és a vizsgálati jegyzőkönyvet április 30-ig terjessze az igazgatótanács elnöke elé. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy az 1983. június 3-i igazgatótanácsi ülés megkezdésekor a tanács tagjai részére kiadott, határozati formába foglalt javaslatokat az igazgatótanács elnöke a napirend előkészítőjeként és nem a munkáltatói jogkörében írta alá. A határozatokat az igazgatótanács is a fegyelmi bizottság határozati javaslatának tekin132