Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

nem bírálta el, e körben tényállást nem állapított meg. E kereseti kérelem elbírálásánál irányadó a 6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 16. §-a (1) bekezdésének a 19/1976. (XII. 28.) MüM számú rendelet 3. §-ának (3) bekezdésévei kiegészített az a rendelkezése, amely szerint: ha a dolgozót a felmondási idő alatt legalább a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartamának megfelelő időre felmentették a munkavégzés alól, a szabadságot — pénzbeni megváltás nélkül — kiadottnak,kell tekinteni. E rendelkezésre tekintettel a felperes szabadságmegváltás iránti igényét a munkaügyi bíróságnak ez okból kellett volna elutasítania. (M. törv. 1. 10 260 1979 3. sz., BH 1980/9. szám 352.) 81. Ha a felmondás elleni kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő eltelt és a felmondás érvényességével kapcsolatban munkaügyi vita nincs folyamatban, a dolgozó a vállalattal szembeni más tárgyú perben nem kérheti a felmondás okainak közlését [Mt. 26. § (2) bek. Mt. V. 107. § (1) bek., b)1 pont, 9 1967. (X. 8.f MüM sz. r. 17. § (2) bek. b) pont, MK 87. sz.]. A munkaügyi bíróság ítéletének az alperest a felmondás indokainak írásban történő kiadására kötelező rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos. Helytállóan idézte a munkaügyi bíróság az Mt. 26. §-ának (2) bekezdését, amely szerint a vállalatnak a felmondást írásban kell közölnie, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Mellőzhető az indokolás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál, kivéve ha ez az első munkaviszonya, vagy a dolgozó az indokolást kéri. Nyilvánvaló azonban, hogy erre az utóbbira — a felmondás indokainak utólagos közlésére — csak akkor kerülhet sor, ha ezt a dolgozó a kérelem benyújtására rendelkezésére álló 15 napos határidő alatt kéri, illetve a későbbiek során akkor is — az e tárgyban keletkezett munkaügyi vita befejezéséig — ha a dolgozó a felmondás hatályon kívül helyezése érdekében munkaügyi vitát indít. Az adott esetben ezek a feltételek nem állapíthatók meg. A felperes 1977. április 15-től 1978. március 31-ig dolgozott az alperes vállalatnál, s nem ez volt az első munkahelye. Az alperes a felperes határozatlan időre szóló munkaviszonyát az 1978. február 28-án kelt felmondásával 1978. március 31. napjával megszüntette. Mivel a felperes egy évnél rövidebb ideje állt munkaviszonyban, a vállalat a felmondást nem indokolta. A felperes a felmondás indokolását a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül nem kérte, munkaviszonya megszüntetésével kapcsolatban munkaügyi vitát nem kezdeményezett. A felperes csupán az ellene hozott kártérítési határozattal szemben terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, majd ennek eredménytelensége után a munkaügyi bíróságnál keresetet. Ebben az 1978. május 25-én előterjesztett keresetében kérte — a felmondás után közel három hónap elteltével, más tárgyú perben, 2 Az Mt. V. 107. §-át az 1980. január 1-én hatályba lépett 48 1979. (XII. 1.) MT számú rendelet hatályon kívül helyezte. 3 Azonos rendelkezést tartalmaz a 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 9. §-ának b) pontja. 91