Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

A felperes az egyetemi tanulmányait 1979-ben fejezte be és a munkál­tatónál a meliorációs szakképzettségének megfelelő szaktanácsadói, vala­mint munkavédelmi és tűzvédelmi megbízottként foglalkoztatták. A munkaadó 1980-ban átszervezés következtében megszűnt. Jogutóda az Sz-i Állami Gazdaság lett. Az átszervezés után az Sz-i Állami Gazdaság a meliorációs szaktanács­adói munkakört megszüntette és felajánlotta a felperes részére a kertészeti és öntözéses ágazatvezetői munkakört, amit a felperes nem fogadott el. A felek végül is a felperes munkaviszonyának áthelyezéses megszüntetésé­ben állapodtak meg. A felperes így a termelőszövetkezetek értékesítő te­rületi központjához került, ahol a szakképzettségének megfelelő agroké­miai előadói munkakörben dolgozik. A munkakönyvének kiadásakor azon­ban az alperes a MIL-lapon 10 907 forint tanulmányi költség visszatérítése címén fennálló tartozást tüntetett fel anélkül, hogy előzőleg a felperest a tanulmányi költség visszafizetésére felszólította vagy kötelezte volna. A felperes munkaviszonyának megszűnése után több kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz. Ezekben a MIL-lapján tanulmányi kÖH­ségtartozás címén feltüntetett 10 907 forint törlését, az alperesnek 600 fo­rint ki nem fizetett munkabér, 400 forint külszolgálati átalány, valamint a ki nem fizetett gépkocsihasználati átalány megfizetésére való kötelezé­sét kérte. A munkaügyi döntőbizottság az egyes igényének tárgyában külön-külön hozott határozatot, és az alperest 264,60 forint gépkocsihasználati átalány megfizetésére kötelezte. A felperes többi kérelmét kiutasította. A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében a döntőbi­zottság határozatainak megváltoztatását és az eredeti kérelmének megfele­lő döntés meghozatalát kérte. A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította felperes keresetét. Az ítélet indokolása szerint a felperes elmaradt munkabér címén tá­masztott igénye azért alaptalan, mert a bérkartonok tanúsága szerint a ha­vi 4600 forint munkabért felvette, sőt 1980. április 30-tól még tévesen is fizettek a részére külszolgálati átalányt, jóllehet azt a munkáltató koráb­ban már megvonta. A gépkocsihasználati átalány címén támasztott igény pedig azért nem volt alapos, mert az engedélyezett km-ekre a felperes az átalányt megkapta, az ezt meghaladóan teljesített km-ekre pedig jogsze­rűen nem igényelhet térítést. Végül pedig a tanulmányi szerződést a fel­peres szegte meg azzal, hogy a felajánlott és a szakképzettségének is meg­felelő kertészeti és öntözéses ágazatvezetői munkakört nem fogadta el. Ezért a tanulmányi szerződés alapján nyújtott szolgáltatásokból 10 907 fo­rintot köteles az alperesnek visszafizetni. A munkaügyi bíróság ítéletének a tanulmányi szerződésből eredő, a fel­peres MIL-lapjára vezetett 10 907 forint tartozással kapcsolatos rendelke­zése ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint a dolgozót megillető munkabér­ből és egyéb díjazásokból levonásnak csak jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben van helye. Ez a szabály irányadó a Vht. 62. §-a értelmében a munkaviszony megszűnése esetén adandó igazolás (MIL-lap) kiállításánál is, vagyis tartozásként azon is csak a dolgozó munkabéréből levonás útján törlesztendő, már érvényesített, de még ki nem egyenlített követelést lehet feltüntetni. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom