Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

Az alperes a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő, a felperes MILlapján feltüntetett 10 907 forint összegű követelését az Mt. V. 67. §-ának (2) bekezdésében meghatározott módon sem a munkaviszony megszűnése előtt, sem azt követően nem érvényesítette. Így azt a munkaviszony megszűnésekor a felperes részére adott MIL-lapon nem tüntethette volna fel. Ezért a döntőbizottságnak, illetőleg a perben eljárt munkaügyi bíróságnak intézkednie keLett voina a tanulmányi szerződés megszegése címén a MILlapon feltüntetett 10 907 forint érvényesítetlen követelése törléséről. A munkáltatói követelések érvényesítésének általános módját a munkajogi szabályok pontosan meghatározzák. A követelésnek a dolgozó MILlapján való feltüntetése egyéb szempontok, így többek között a jogorvoslati lehetőségre való kioktatás stb. hiánya miatt nem felel meg ezeknek az előírásoknak. Ezért tévedett mind a munkaügyi döntőbizottság, mind pedig a munkaügyi bíróság, amikor a jogvita elbírálásánál érdemben foglalkozott a tanulmányi szerződés megszegésének kérdésével. (M. törv. II. 10 288/1981/2. sz.) i) A nők és fiatalkorúak védelme 71. í. A terhesség miatt ideiglenesen más munkakörbe áthelyezett nőt az előző munkakörében elért átlagkeresete munkaszünetelés esetén is megilleti. Ugyancsak az előző átlagkeresetére jogosult akkor is, ha áthelyezése a) rövidebb munkaidejű munkakörbe, vagy ha b) éjszakai beosztással járó munkakörből más munkakörbe történt. II. A terhes nő ideiglenesen hosszabb munkaidejű munkakörbe csak hozzájárulása esetén helyezhető át. III. A. csecsemő örökbefogadása esetén a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények az Örökbe fogadó nőt illetik meg. I. Az Mt. V. 19. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy ,,A dolgozó nőt terhessége megállapításától a szoptatás hatodik hónapjának végéig kérelmére — orvosi vélemény alapján — az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglevő munkakörében a munkafeltételeket megfelelően módosítani." „Az e bekezdés alapján ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott terhes vagy szoptató nő keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi előző átlagkeresete volt." E rendelkezés — abból az elvből kiindulva, hogy a nőt a terhessége miatt nem érheti hátrány — bizosítja a terhesség miatt más munkakörbe áthelyezett nőnek az előző átlagkeresetéhez való jogát. Ennél fogva a más munkakörbe áthelyezett terhes nő keresete nem lehet kevesebb, mint előző munkakörében volt. Ebből következik, hogy ha az új munkakörben anyag-, áramhiány vagy egyéb, a dolgozók hibáján kívüli okból szünetel a munka, és emiatt az ott dolgozók keresetében csökkenés következik be, a terhes nő előző átlagkeresetét ebben az esetben is biztosítani kell. Az említett átlagkereset biztosítása nélkül ugyanis a terhesség miatt szükséges áthelyezése kapcsán keresete az előző keresetéhez képest csökkenne, így anyagilag hátrányos helyzetbe kerülne. a) Az Mt. V. 19. §-ának már hivatkozott (4) bekezdésében foglalt rendelkezésből következik, hogy ha a terhes, illetőleg szülő nő áthelyezése áila77