Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

Az Mt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató a szakember-szükségletének tervszerű biztosítása érdekében tanulmányi szerződéseket köthet. A tanulmányi szerződések tartalmára az Mt. V. 11. §-ának (2) bekezdése és a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 7—8. §-ai tartalmaznak előírásokat. Hasonlóan rendelkezett a szerződéskötés időpontjában hatályban volt 5/1967. (X. 8.) MüM számú rendeiet is. Az Mt. V. 11. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a támogatásban részesülő személy nem folytatja tanulmányait kielégítő eredménnyel, nem lép a szerződés szerinti időben a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, vele szemben a munkáltató követelheti az addig nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. A per iratai szerint a felperes egészségi okokra hivatkozással — még jóval a felmondás előtt, 1981. május 19-én — levélben kérte az alperest, hogy a boltvezetői munkakörből más munkakörbe helyezze át, kérését többször megismételte, az alperes azonban semmiféle intézkedést nem tett. Keresetlevelében is állította, hogy egészségi okok késztették az általa benyújtott felmondásra. Az Mt. 33. §-a értelmében a munkáltató köteles a dolgozót munkával e'látni, a munka megfelelő, egészséges és biztonságos végzésének a feltételeit biztosítani. Az Mt. 34. §-ának <3) bekezdése szerint nem köteles teljesíteni a dolgozó az utasítást, ha annak végrehajtása egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ilyen esetekben a dolgozó munkaviszonyát azonnali hatállyal is megszüntetheti. Az Mt. 52. § (2) bekezdése a munkáltatót arra kötelezi, hogy ha a dolgozó egészségét a munkaköre további betöltése veszélyeztetné, vagy ennek a feltételezésére alapos ok van, a dolgozót orvosi vizsgálatra kell küldenie, hogy annak eredményétől függően a szükséges intézkedéseket egészségének védelme érdekében megtehesse. A munkaügyi bíróságnak a megfelelő bizonyítási eljárás lefolytatásával tisztáznia kellett volna azt, hogy a felperes milyen egészségi okból nem kívánta, illetve nem tudta ellátni a munkakörét és az alperes miért nem tette meg a szükséges intézkedést. Amennyiben megállapítható, hogy a felperes egészségére káros lett volna a munkavégzés a betöltött munkakörben, e munkakör ellátására akkor sem kötelezhető, ha arra egyébként korábban — még egészségesen — tanulmányi szerződésben kötelezettséget vállalt. A dolgozó ugyanis nem szegi meg a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségét, ha a munkaviszonyát azért mondja fel, mert egészségromlása nélkül nem töltheti be a tanulmányi szerződésben vállalt munkakört. A dolgozó által ilyen körülmények között megszüntetett munkaviszony alapján nem állapítható meg terhére a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségének megszegése. (MJD. 1. kötet — 19. számú jogeset.) (M. törv. II. 10 263/1982/3. sz.) 62. Ha a dolgozó anélkül hagyja abba tanfolyami tanulmányait, hogy az oktatási intézménytől évkihagyásra, illetőleg a munkáltatótól a tanul69