Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

rendelkezést — az Mt. 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel — a kollektív szerződés sem tartalmazhat. A tanulmányi szabadságra nézve sem létezett tehát kötelező jogszabályi előírás. Az alperes ennek ellenére biztosítani kívánta a felperes részére ezt a kedvezményt is. A tanulmányi szerződésben erre vonatkozóan a felek viszont megállapodást azért nem kötöttek, mert az alperes abban a hiszemben volt, hogy a kollektív szerződés — egyébként jogszabálysértő — rendelkezésére tekintettel a tanulmányi szabadság a felperest a jogszabály rendelkezésénél fogva illeti meg. Ebben a helyzetben az alperes teljesítését úgy kell tekinteni, mint amelyre tanulmányi szerződésen kívüli kötelezettségvállalás alapján került sor. Minthogy e kötelezettségvállalás és teljesítés, a felperes részéről pedig annak elfogadása ugyanabból a célból keletkezett, mint a tanulmányi szerződés, ezért a tanulmányi szerződést megszegő felperes ezt az alperesi támogatást éppen úgy visszatéríteni tartozik, mint a szerződésben szereplő további kedvezmények ellenértékét. A felperes az általa igénybe vett tanulmányi szabadság idejére kiszámított átlagkereset összegszerűségét (5537 forint) nem vitatta.. A perben becsatolt — bizonylatokká: is alátámasztott — alperesi kimutatás szsrint az egyéb költségek összege 3216 forint. A tanulmányi szabadság idejére kifizetett át!agkereset és az egyéb költségek együttes összege így 8753 forint. Az alperes fizetési felszólítását az összegszerűség tekintetében tehát ennek megfelelően kellett módosítani. (M. törv. II. 10 141/1982. sz., BH 1982/11. szám 483.) 61. A dolgozó nem szegi meg a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségét, ha a munkaviszonyát azért mondja fel, mert egészségromlása nélkül nem töltheti be a tanulmányi szerződésben elvállalt munkakört. A felperes 1977. július 1-től dolgozott az alperesnél bolti eladó, 1980-tól üzletvezető munkakörben. A peres felek 1977. szeptember 1. napján tanulmányi szerződést kötöttek, amelyben a felperes vállalta, hogy elvégzi a kereskedelmi szakközépiskolát és tanulmányai befejezése után a támogatás időtartamával egyező ideig nem mondja fel a munkaviszonyát. A felperes 1981. június 15-én befejezte a tanulmányait, eredményes vizsgát tett, majd 1981. november hó 4-én a munkaviszonyát — egészségi állapotára való hivatkozással — 1981. december hó 5. napjára felmondta. Az alperes 5962 forint tanulmányi költség visszafizetésére szólította fel. A felperesnek a fizetési felszólítás hatálytalanítására irányuló kérelmét a döntőbizottság határozatával elutasította, amely ellen keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Keresetlevelében előadta, hogy 1981. tavaszán hosszabb ideig idegi eredetű megbetegedése volt, az orvosi vizsgálatok eredményeként azt a tanácsot kapta, hogy egészségi állapota miatt indokolt lenne a munkakörét megváltoztatni. Ezt 1981. május 19-én levélben kérte az ÁFÉSZ illetékeseitől. Minthogy munkáltatója a boltvezetői munkakörből nem váltotta le, nem biztosított egészségének megfelelő munkakört, ezért kényszerült munkaviszonyát felmondással megszüntetni. A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Álláspontja szerint a felperes szerződésszegést követett el, amikor a tanulmányi szerződésben vállalt idő előtt megszüntette a munkaviszonyát, ezért az alperes által nyújtott támogatás időarányos részét köteles visszafizetni. A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. 68