Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

által a felperes részére az 1968. szeptemberétől 1969. szeptemberéig nyújtott támogatásra még az első, az 1970. január 8-án létrejött szerződés hatálya sem terjed ki. Ezért a szóban levő, szerződés nélkül nyújtott támogatásra az utóbb, 1975. november 14-én kötött újabb szerződés hatálya nem volt érvényesen kiterjeszthető. Hasonlóképpen nem volt helye annak, hogy az alperes az 1969—1970-ig terjedő időre nyújtott támogatás — bírósági úton elévülés miatt már ki nem kényszeríthető — visszakövetelési jogát egy újabb szerződés megkötése útján biztosítsa s a bírói utat az újabb szerződés alapján vegye igénybe. Ehhez képest az alperes az 1975. november 14. napján létrejött szerződésben — az Mt. V. 15. §-ának (2) bekezdése alapján — legfeljebb az említett szerződésben meghatározott támogatás időtartamának (1975—76-os tanév) megfelelő egy évben határozhatta volna meg érvényesen a munkaviszonyban eltöltendő idő tartamát. Minthogy a felperes 1976. június 23-án fejezte be a főiskolai tanulmányait és ettől az időponttól számítva több, mint egy évig állt az alperessel munkaviszonyban, tévedett és ezáltal jogszabályt sértett a munkaügyi bíróság, amikor a felperes szerződésszegését állapította meg. [M. törv. II. 10 357/1978/3. sz., BH 1979/10. szám 340.] 51. Nem jelenti a munkaköri képesítést nyújtó tanfolyam elvégzésére kötött tanulmányi szerződés megszegését, és nem veszti el a dolgozó nő a szerződésben kikötött támogatásra való jogát, ha a tanfolyam elvégzésére meghatározott idő letelte előtt szült, emiatt a tanulmányait megszakította, de még a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt sikeresen befejezte (Mt. 2. §, Mt. V. 15. §). A felek tanulmányi szerződést kötöttek. Az alperes — többek között — kötelezettséget vállalt a tanfolyami útiköltség megtérítésére. A kétéves tanfolyam 1973-ban kezdődött és 1975-ben kellett volna a felperesnek a képesítést megszereznie. A felperes azonban 1975. május 19-én szült, aminek következtében ebben az évben tanfolyamra már nem járt. 1976. május 29-től június 24-ig ismét a tanfolyam hallgatója volt. 9 alkalommal utazott az 1976. évben a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt a tanfolyamra. 1976. július 24-én sikeres vizsgát tett. A felperes az 1979. január 11-én kelt beadványában kérte — többek között — az útiköltségeinek megtérítését. A munkaügyi döntőbizottság határozatában a kérelmet azzal az indokkal utasította el, hogy a felperes a tanulmányi szerződést megszegte, mert két év alatt a képesítést nem szerezte meg. Ezért semmiféle támogatás nem jár a részére. A határozat ellen a felperes keresettel fordult a bírósághoz. Az elévültségre figyelmeztetés után csupán a három éven belül felmerült útiköltségének megfizetését kérte. A felperes keresete alapos. Családvédelmi elveinkbe ütközik az az álláspont, amely szerint a szülés miatt egy évvel elhúzódott képesítésszerző időszakban a dolgozó nő hibájából bekövetkezett tanulmányi szerződésszegést jelenti. Ez az álláspont az Mt. 2. §-ba ütközik és joggal való visszaélésnek tekintendő. 56