Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

vei — munkát vállalt az alperes termelőszövetkezetnél. A peres felek között létrejött megállapodás értelmében a felperes egy hónapon keresztül dolgozott volna az alperes szövetkezetnél. A 9. munkanapon a felperes üzemi balesetet szenvedett, melynek következtében a jobb lábfejének 3/« részét amputálni kellett. Az alperes a baleset üzemi jellegét elismerte, és megtérítette a felperes vagyoni kárát, 3461 forintot. Ezt követően a felperes keresetlevelet nyújtott be a járásbírósághoz és nem vagyoni kárának megtérítésére kérte kötelezni az alperest. A járásbíróság végzésében a pert megszüntette és elrendelte a keresetlevél megküldését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező alperes szövetkezeti döntőbizottsághoz. A szövetkezeti döntőbizottság határozatában a felperes kérelmét a nem vagyoni kár megtérítése tárgyában elutasította. Az elutasító döntőbizottsági határozat ellen a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz változatlan tartaiommai. A munkaügyi bíróság végzésében a szövetkezeti döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte, az ügyben hatáskörének a hiányát állapította meg és elrendelte az iratok felterjesztését a Legfelsőbb Bíróságra eljáró bíróság kijelölése céljából. A járásbíróság álláspontja a következők szerint helytálló. Téves és iratellenes a munkaügyi bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperes a munkaszerződés megkötésekor 13 éves lett volna. A peres iratokból megállapítható, hogy a felperes a szerződés megkötésekor és a baleset bekövetkezésekor a 14. életévét betöltötte. A Munka Törvénykönyvéről szóló többször módosított 1967. évi II. törvény (Mt.) 18. §-ának (2) bekezdése értelmében munkaviszonyba — ha a jogszabály kivételt nem tesz — a tizenötödik életévét betöltött állampolgár léphet, ha az általános iskolát elvégezte, vagy az iskola látogatása alól felmentették, és enélkül is az iskolai szünidő tartama alatt. A munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről szóló 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 4. §-a szerint munkaviszonyt létesíthet a tizennegyedik életévét betöltött tanuló a nyári szünidő alatt, valamint az a tizennegyedik életévét betöltött személy, aki az általános iskolát eredményesen elvégezte és középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, vagy akit az iskola látogatása alól felmentettek. A 119/1975. (Mü. K. 17.) MüM—OM számú együttes utasítás a 14. életévüket betöltött és általános iskolai tanulmányaikat a tárgyévben befejező tanulókra is vonatkozik. Az együttes utasítás értelmében a nyári szünidőben, illetve az őszi tanítási szünetben munkát vállaló tanulók és a vállalat között határozott időre vagy meghatározott munkára szóló munkaviszonyt kell létesíteni. A munkaviszony létesítéséhez a tanulóknak a munkakönyv helyett az iskola részéről kiállított munkavállalási engedély szükséges, és a 16. életévet még be nem töltött tanuló esetén szülő — törvényes képviselő — írásbeli hozzájárulása is. Az Mt. 63. §-ának (1) bekezdése értelmében a dolgozó és a munkáltató között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkei összefüggésben felmerült vitában (munkaügyi vita) — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — munkaügyi döntőbizottság jár el. A munkaügyi döntőbi35