Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

A vállalat anyagi felelőssége tárgyában hozott munkáltatói határozat kizárólag az alperesnek a baleset bekövetkezésével és ezzel összefüggő anyagi konzekvenciákkal kapcsolatos álláspontját tartalmazza. Az a körülmény, hogy a felperes ezt a határozatot valamely oknál fogva nem támadta meg jogorvoslattal és az átlagkereset és a táppénz különbözetének megtérítésére irányuló első, önálló igénye az idők folyamán elévült, nem jelenti azt, hogy későbbi időpontban el van zárva attól a lehetőségtől, hogy a balesetével összefüggésben újabb, a jogszabály által elismert önálló kártérítési igényt érvényesítsen. A munkáltató egyoldalú álláspontja ugyanis — megtámadásának elmulasztása esetén — nem ítélt dolog. A baleseti kártérítési igények körében az érvényesítés elmaradása legfeljebb azt jelenti, hogy a jogosult valamely önálló igényét mulasztotta el érvényesíteni, ez azonban nem zárja el egy újabb önálló igény érvényesítésének lehetőségétől, ha annak feltételei fennállnak. A felperest tehát nem lehetett elzárni attól, hogy a jogorvoslati szervek előtt egyrészt bizonyítsa az egészségromlása és az üzemi balesete közötti okozati összefüggés meglétét, másrészt vitassa az alperesnek a baleset bekövetkezésével kapcsolatban tett megállapításait, annál kevésbé, mert e kérdések tekintetében ítélt dolognak minősülő — jogorvoslati szervek által hozott — határozatok nincsenek. (M. törv. II. 10 118/1982. sz., BH 1982/8. szám 352.) 10. A járadékigény késedelmes érvényesítéséhez fűződő az a jogkövetkezmény, hogy az igény visszamenőlegesen hat hónapnál régebbi időre nem érvényesíthető, csak akkor alkalmazható, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás terheli. Nem alkalmazható e jogkövetkezmény akkor, ha a jogosult az igényét az erre megszabott határidőn belül érvényesítette a munkáltatónál, az igényét ebíráló határozat (értesítés) ellen azonban hosszabb idő elteltével, de még az elévülési időn belül fordult kérelemmel a munkaügyi döntőbizottsághoz. [Mt. 5. §, 64. § (1) bek., 26/1980. (XII. 20.) MüM sz. r. 11. § (2) bek., 14. § (1) bek.] (M. törv. I. 10 168/1982. sz., BH 1982/10. szám 441.) b) A választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme 11. A meghívott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselőt ugyanaz a védelem illeti meg, mint a választott szakszervezeti tisztségviselőt. Az Mt. 16. §-a értelmében a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezet választott tisztségviselőjének más munkahelyre beosztásához, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által való megszüntetéséhez, valamint áthelyezés esetén új munkahelye elfoglalására kitűzött időpont megállapításához. A változó munkahelyre alkalmazott választott szakszervezeti tisztségviselő más munkahelyre beosztásáról pedig a felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. Nem egy esetben megtörténik, hogy a választott szakszervezeti tisztségviselő megbízatása megválasztása idejének letelte előtt megszűnik (pl. ha22