Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

A vállalat anyagi felelőssége tárgyában hozott munkáltatói határozat ki­zárólag az alperesnek a baleset bekövetkezésével és ezzel összefüggő anya­gi konzekvenciákkal kapcsolatos álláspontját tartalmazza. Az a körülmény, hogy a felperes ezt a határozatot valamely oknál fogva nem támadta meg jogorvoslattal és az átlagkereset és a táppénz különbö­zetének megtérítésére irányuló első, önálló igénye az idők folyamán el­évült, nem jelenti azt, hogy későbbi időpontban el van zárva attól a lehe­tőségtől, hogy a balesetével összefüggésben újabb, a jogszabály által elismert önálló kártérítési igényt érvényesítsen. A munkáltató egyoldalú álláspontja ugyanis — megtámadásának el­mulasztása esetén — nem ítélt dolog. A baleseti kártérítési igények körében az érvényesítés elmaradása legfeljebb azt jelenti, hogy a jogosult valamely önálló igényét mulasztotta el érvényesíteni, ez azonban nem zárja el egy újabb önálló igény érvényesítésének lehetőségétől, ha annak feltételei fennállnak. A felperest tehát nem lehetett elzárni attól, hogy a jogorvoslati szervek előtt egyrészt bizonyítsa az egészségromlása és az üzemi balesete közötti okozati összefüggés meglétét, másrészt vitassa az alperesnek a baleset bekövetkezésével kapcsolatban tett megállapításait, annál kevésbé, mert e kérdések tekintetében ítélt dolognak minősülő — jogorvoslati szervek által hozott — határozatok nincsenek. (M. törv. II. 10 118/1982. sz., BH 1982/8. szám 352.) 10. A járadékigény késedelmes érvényesítéséhez fűződő az a jogkövet­kezmény, hogy az igény visszamenőlegesen hat hónapnál régebbi időre nem érvényesíthető, csak akkor alkalmazható, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás terheli. Nem alkalmazható e jogkövetkezmény akkor, ha a jogosult az igényét az erre megszabott határidőn belül érvé­nyesítette a munkáltatónál, az igényét ebíráló határozat (értesítés) ellen azonban hosszabb idő elteltével, de még az elévülési időn belül fordult ké­relemmel a munkaügyi döntőbizottsághoz. [Mt. 5. §, 64. § (1) bek., 26/1980. (XII. 20.) MüM sz. r. 11. § (2) bek., 14. § (1) bek.] (M. törv. I. 10 168/1982. sz., BH 1982/10. szám 441.) b) A választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme 11. A meghívott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselőt ugyanaz a vé­delem illeti meg, mint a választott szakszervezeti tisztségviselőt. Az Mt. 16. §-a értelmében a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezet választott tisztségviselőjének más munkahelyre beosztásához, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által való megszüntetéséhez, valamint áthelyezés esetén új munkahelye elfog­lalására kitűzött időpont megállapításához. A változó munkahelyre alkal­mazott választott szakszervezeti tisztségviselő más munkahelyre beosztá­sáról pedig a felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. Nem egy esetben megtörténik, hogy a választott szakszervezeti tisztség­viselő megbízatása megválasztása idejének letelte előtt megszűnik (pl. ha­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom