Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

Iái, munkaviszony megszűnése, leváltás stb.), és a helyét ideiglenesen a szakszervezeti tagok közül meghívott (kooptált) taggal töltik be. A gyakorlatban vitás volt, hogy az ilyen meghívott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselőt megilleti-e az a védelem, amelyet az Mt. 16. §-a a választott szakszervezeti tisztségviselőnek biztosít. A meghívott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselőt e munkájával kapcsolatban ugyanazok a jogok illetik és kötelezettségek terhelik, mint a választott szakszervezeti tisztségviselőt. Munkája zavartalan ellátásának biztosításához ugyanazok a feltételek szükségesek, mint a választott szakszervezeti tisztségviselőnek. Ebben a tekintetben közöttük megkülönböztetés nem tehető. Ezekből következik, hogy az Mt. 16. §-ban biztosított védelem a meghívott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselőt ugyanúgy megilleti, mint a választott szakszervezeti tisztségviselőt. A munkáltatónál működő függetlenített szakszervezeti tisztségviselőt megbízatásának megszűnése esetén megillető érdekvédelemről pedig a 17/1979. (XII. 1.) MüM szá< mú rendelet 17. §-ának (2) bekezdése rendelkezik. (Az MK 118. számú állásfoglalással módosított MK 4. számú állásfoglalás.) 12. A szakszervezeti szerv a szakszervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyetértés kérdésében a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó vállalati intézkedés megtétele előtt vagy legkésőbb azzal egyidőben nyilatkozhat (Mt. 16. §). A felperes munkáltató kétheti felmondási idővel felmondta az alperes do gozó munkaviszonyát, mert á vezetése alatt álló szaküzletben az 1975. szeptember 21. napjától 1976. október 7. napjáig terjedő időben 105 157 Ft leltárhiány keletkezett. A nagy összegű leltárhiány fényéből a felperes arra következtet, hogy az alperes a társadalmi tulajdonra nem tud kellő módon vigyázni, ezért őt a felmondási idő teljes tartalmára felmentette a munkavégzés alól. A munkaügyi döntőbizottság határozatával a felperes intézkedését hatályon kívül helyezte, a felperest kötelezte a munkaviszony helyreállítására és a kiesett időre járó átlagjövedelem megfizetésére. A határozat ellen a felperes nyújtott be keresetet. A munkaügyi bíróság a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta és a felperes felmondását hatályban tartotta. Az ítélet indokolása szerint a felperes a leltárhiány ténye miatt mondta fel az alperes munkaviszonyát, ez pedig a valóságnak megfelelő ok volt. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az alperes választott szakszervezeti tisztségviselő, akinek munkaviszonyát az Mt. 16. §-a értelmében csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértésével lehet megszüntetni. Az egyetértés — fogalmilag — csak a kérdéses intézkedés megtételét megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidőben nyilvánítható. A jogszabály ugyanis nem jóváhagyást és még kevésbé utólagos tudomásulvételt ír elő. Ezt az álláspontot egyébként nemcsak a rendelkezés nyelvtani értelmezése, de a jogszabály céljának és rendeltetésének elemzése is alátámasztja. A szóban levő rendelkezés ugyanis annak biztosítását szolgálja, hogy a szakszervezetnek előzetesen és kellő időben legyen módja intézkedni a választott szakszervezeti tisztségviselő jogos érdekei védelmében. Kétségtelen, hogy a jogszabály az egyetértéshez nem ír elő írásbeliséget. 23