Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

A felek írásban megkötött munkaszerződése szerint a felperes „munkáját a vállalat területén, de ha a vállalat érdeke megkívánja, minden (gyáregy­ség, főosztály) változó munkaterületén is köteles dolgozni, változatlan sze­mélyi bérrel, mindhárom műszakban." A felperes a munkaszerződést aláírta, a munkaszerződésben foglaltakat tehát magára nézve kötelezőnek ismerte el. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 5. számú állásfoglalásá­ban kifejtettek szerint a munkahelyváltozásokkal eleve számolnia kell an­nak a dolgozónak, akit változó munkahelyre alkalmaznak, s a munkaszer­ződést a vállalat és a dolgozó ennek tudatában és ismeretében köti meg. Ha tehát a vállalat a változó munkahelyre alkalmazott dolgozót a vállalaton belül másik munkahelyre, illetőleg telephelyre irányítja át, a dolgozó ennek szükségességét és indokoltságát nem vitathatja. Munkaügyi vitát csak akkor kezdeményezhet, ha a dolgozónak a másik munkahelyen való munkavégzés, illetőleg foglalkoztatása tilos. Ez utóbbira nézve azonban adatok nem me­rültek fel, s így a munkaügyi bíróság törvénysértően járt el, amikor a vál­lalati intézkedést — csupán méltányosságból — hatályon kívül helyezte. (M. törv. I.10 270/1975. sz., BH 1976. évi 10. szám 470.) 53. I. Áthelyezéssel akkor létesül munkaviszony, ha az áthelyezés kér­désében a régi és az új munkáltató, valamint a dolgozó megállapodtak egy­mással [Mt. 25. § (2) bekezdés, Mt. V. 24. § (2) bekezdés]. II. A határozott időre létesített munkaviszony nem alakul át határozat­lan időre szólóvá, ha a dolgozó a munkaszerződésben meghatározott időtar­tam eltelte után a munkavállaló részére annak kifejezett akarata ellenére végzett munkát (Mt. 2., 28. §, Mt. V. 21.§). Az alperes a felperest az 1974. január 2-án megkötött munkaszerződés szerint jogtanácsosként alkalmazta. A munkaszerződésben a következőkép­pen rendelkeztek: A munkaviszony kezdete 1974. január 1. és hat hónapi időtartamra terjed. Amennyiben a hat hónap elteltéig szerződésmódosításra egyik fél részéről sem kerül sor, a munkaviszonyra vonatkozó időbeni meg­kötés munkaszerződés módosítása nélkül, határozatlan időtartamú munka­viszony létesítésére alakul át. A felek az esetleges munkaszerződés-módo­sításra a lejárat előtt harminc nappal egymást kölcsönösen értesíteni tartoz­nak Az alperes a munkaviszonyt nem kívánta meghosszabbítani, ezért a mun­kaszerződésben meghatározott időtartam megtartásával 1974. május 31-én kelt értesítésében közölte a felperessel, hogy munkaviszonya a szerződés le­jártának napjával, június 30. napjával megszűnik. Munkaviszonyát határo­zatlan időtartamra nem hosszabbítja meg, ha ez megfelel, ismét hat hónapi időtartamra megköti vele a munkaszerződést. Ezt követően az alperes az 1974. július 1-én kelt levelében közölte a fel­peressel, hogy a munkaviszonya az Mt. 28. §-a értelmében július 1-én meg­szűnik, intézkedik a munkabér, szabadságmegváltás kifizetéséről és a mun­kakönyv kiadásáról. 1974. július 4-én pedig felszólította, hogy az iratokat három napon belül jegyzőkönyvileg adja át. A felperes a panaszában kérte munkaviszonyának helyreállítását és a munkakönyvi bejegyzés módosítását. Arra hivatkozott, hogy a D. K. válla­latnál fennállott, határozatlan időre létesített munkaviszonya áthelyezés folytán szűnt meg, így munkaviszonyát továbbra is határozatlan idejűnek 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom