Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)
Egyben vállalta azt is, hogy a tanfolyam sikeres elvégzése után rakodó-gépkocsivezetői beosztásban foglalkoztatja és a vonatkozó előírásoknak megfelelő juttatásban részesíti. Mindezekkel szemben a felperes arra kötelezte magát, hogy a jogosítvány megszerzése után 24 hónapon át munkaviszonyát nem szünteti meg, vagy ha erre valamilyen — őt terhelő — okból sor kerülne, a kiképzés költségein kívül a tanfolyam idejére kapott munkabért is visszatéríti. A szerződés 9. pontja a következők szerint rendelkezik: „Ha a munkavállaló a tanfolyamot sikertelenül fejezi be, a pótvizsga költségeit viselnie kell. Amennyiben a pótvizsgán sem nyer képesítést, az öszszes kiképzési költségek terhelik." A felperes a tanfolyamot elvégezte, a KRESZ vizsgája azonban kétszer sikertelen volt. A sikertelen pótvizsga után 1973. február 8-án sorkatonai szolgálatra vonult be és 1975. február 20-án szerelt le. Ezt követően az alperes személyzeti osztályához fordult a tanfolyammal kapcsolatos további teendők érdekében. Azt a felvilágosítást kapta, hogy a tanfolyam folytatása és a vizsgák letétele érdekében járjon el az Autóközlekedési Tanintézetnél és a szerződés értelmében a szükséges többletköltségeket viselje. (A többletköltség az érvényesítő vizsgadíjból és az eltelt 2 év miatt megismétlendő gyakorlati képzés díjából áll.) Annak érdekében, hogy a költségeket fedezni tudja, az alperes segéd-gépkocsivezetői beosztásban műhelyi munkát biztosított a felperesnek kb. 2500 forintos kereseti lehetőséggel. A felperes — a részére biztosított kedvezmény ellenére — a költségek fedezését nem vállalta, hanem 1975. május 15-én megszüntette munkaviszonyát, aminek következtében az alperes 12 192 Ft ráfordítási költséggel terhelte meg a felperes MIL-lapját. Az alperes intézkedése ellen a felperes panasszal fordult a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz és kérte a tartozás törlését. A döntőbizottság a panasznak részben helyt adott és a tartozás összegét 11 596 forintra mérsékelte, mivel időközben a gépjárművezetői vizsgabizottság az alperes részére a befizetett összegből 596 forintot visszautalt. A döntőbizottság határozata ellen a felperes keresetet terjesztett elő a munkaügyi bírósághoz, amelyben a teljes tartozás törlését kérte, többek között azzal az indokolással, hogy objektív okok miatt nem tudott eleget tenni a szerződésben vállalt kötelezettségének. Tagadta, hogy vizsgái pótvizsgák lettek volna és utalt szociális helyzetére, amely miatt a vizsgaköltségeket nem tudta vállalni. A munkaügyi bíróság az ítéletével a döntőbizottság határozatát megváltoztatta és a felperes MIL-lapján az alperes javára tanfolyam költség visszatérítés címén feltüntetett tartozást törölte. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a többlet vizsgadíjat az alperesnek kellett volna megfizetnie. Tekintettel arra, hogy ezt a felperesre kívánta áthárítani, az Mt. V. 15. §-ának (3) bekezdése értelmében a felperes az őt terhelő kötelezettségek alól szabadult, és így nem volt jogszerűen kötelezhető a tanfolyam költségeinek a visszafizetésére. Nem fogadta el a bíróság az alperesnek azt a védekezését sem, hogy a többletköltségek felmerülése a felperes vétkes magatartásának a következménye. A felek között létrejött szerződés ugyanis egyértelműen rendelkezést tartalmaz arra az esetre, amikor a dolgozó a tanfolyamot sikertelenül 67