Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

gével a dolgozó belföldi beosztására megállapított átlagkereset nem növelhető, a pótlék a dolgozót — annak jellegére tekintettel is — teljes egészében megilleti [10/1972. (V. 20.) MüM—PM sz. együttes rendelet 1. § (1) bek., 2. § (4) bek., 24. §(1) bek.]. A periratok tartalma alapján megállapítható tényállás szerint a villanyszerelői szakképesítéssel rendelkező alperes fizikai állományú csoportvezetőként állott a felperes vállalat alkalmazásában és e munkaviszonya keretében 1973. évi április havától 1973. évi november haváig mongóliai expedíciós szolgálatra nyert beosztást. Az alperes e külföldi munkavégzés időszakára az annak megkezdése előtt átlagkeresetében, 8487 forint tereppótlékban és valutarészben részesült. Az 1974. év március havától 1974. november haváig az alperest ismét mongóliai expedíciós munkára osztották be, és ez időre a megelőző kiküldetés tereppótlékát is tartalmazó átlagkeresetet, valamint valutarészt folyósítottak a számára, a ténylegesen terepen töltött időre eső 8849 forint tereppótlék számfejtése azonban elmaradt. Az alperes e 8849 forint tereppótlék megfizetése végett kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz, amely határozatával ,,a kérelemnek helyt adott". A határozat ellen a felperes keresetet terjesztett elő a munkaügyi bírósághoz. A kereseti kérelem a döntőbizottsági határozat megváltoztatására és az alperes kérelmének elutasítására irányult. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította, mert álláspontjának lényege szerint az alperest a döntőbizottság által számára megítélt tereppótlék megilleti. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók egyes munkajogi kérdéseinek és járandóságainak szabályozásáról szóló 10/1972. (V. 20.) MüM—PM számú együttes rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a Munka Törvénykönyvét és annak végrehajtási szabályait, valamint a devizajogszabályokat a vállalatokra [Mt. V. 125. §-a (2) bekezdésének c) pontja] és azok tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozóira vonatkozóan az ebben a rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az alperes szakmunkás és e minőségben teljesített külföldön szolgálatot. Az említett jogszabály 24. §-ának (1) bekezdése szerint a kiküldött részére a tartós külföldi szolgálat idejére az annak megkezdése előtti átlagkeresete jár. E jogszabályhely hivatkozik egyúttal a rendelet 3. számú mellékletére, amely a kiküldötteket a kiküldetés tartama alatt megillető járandóság forint részét — alapbérként — belföldi átlagkeresetében határozza meg. Ez az átlagkereset (alapbér) a dolgozó belföldi beosztására megállapított alapbér [2. § (4) bekezdése]. A tereppótlék azonban a kiküldöttet nem belföldi beosztására, hanem kizárólag külföldi munkavégzésére tekintettel illeti meg, ha annak feltételei fennállnak. Ebből viszont okszerűen következik, hogy a megállapított tereppótlék öszszegével az alperes belföldi beosztására megállapított átlagkereset nem volt növelhető, a pótlék tehát az alperest — annak jellegére tekintettel is — teljes egészében megilleti. Az a körülmény, hogy a felperes az alperes 1974. évi külföldi kiküldetését megelőző belföldi beosztására megállapított átlagkeresetét az 1973. évben kifizetett tereppótlék összegével felemelte, nem érinti az alperesnek az 1974. évre megállapított pótlék kifizetésére irányuló igénye jogszerűségét. A fel272