Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

de legkésőbb a tárgyaláson fel kellett volna derítenie az érvényesített 10 000 forintból a nyereség jutalomnak minősülő részt, miután az erre vonatkozó kereseti követelés érdemi elbírálására sem a munkaügyi döntőbizottságnak, sem a munkaügyi bíróságnak nincs hatásköre. Feltáratlan maradt a tényállás a nyereségprémium-járandóság érdemét érintő részében is. A munkaügyi bíróság még a felperes számára 1975. évre előírt nyereségpremizálási feladatokat és kifizetési feltételeket sem szerezte be, márpedig e feladatok és feltételek perrendszerű megismerése nélkül sem a felperes elé tűzött feladatok teljesítésének, sem a kifizetési feltételek fennállásának eldöntésre szoruló kérdései kellő megalapozottsággal nem ítélhetők meg. Mivel a nyereség jutalmat érintő hatáskörrel és a nyereségprémium érdemével összefüggésben fennálló megalapozatlanság a periratok tartalma alapján kiküszöbölhető nem volt, a munkaügyi bíróság jogerős ítéletének hatályon kívül helyezése mellett a bíróságnak új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítása vált szükségessé. (M. törv. II. 10 068/1977. sz.) e) Év végi részesedés 164. A dolgozó akkor is jogosult az év végi részesedésnek a munkaviszonyban töltött idő alapján járó részére, ha nem tagja a vállalati törzsgárdának. A jogosultság elbírálása — vita esetén — a munkaügyi vitákat eldöntő szervek hatáskörébe tartozik [Pp. 357. §, 9/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 43. § (2) bek. a) pont, 15/1975. (XI. 15.) MüM sz. r. 8. §]. A felperes üzemvezetőként állt az alperes vállalat alkalmazásában és tagja volt a vállalat törzsgárdájának. A törzsgárda bizottság az 1977. január 15-én hozott határozatával a felperest kizárta a törzsgárda tagjai sorából. Erre tekintettel az alperes a felperes 1976. évre járó év végi részesedésének csak a munkabére alapulvételével járó részét fizette ki. A felperes az év végi részesedése munkaviszonyban töltött idő alapján járó részének kifizetése iránt munkaügyi vitát kezdeményezett. Az alperes munkaügyi döntőbizottsága az így indult eljárást a 9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 43. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján megszüntette, mert az volt az álláspontja, hogy az ügy érdemi eldöntése nem tartozik a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe, mivel a felperes a törzsgárda szabályzaton alapuló jogosultságot vitat. A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. Kereseti kérelmében fenntartotta a panaszában előadottakat és arra hivatkozott, hogy a törzsgárdából való kizárása nincs összefüggésben az év végi részesedésnek a munkaviszonyban eltöltött ideje alapján járó része iránti igényével. Az alperesnek a perben tett nyilatkozata szerint az év végi részesedésnek az a része, amelyet a törzsgárda tagjai közül történt kizárása folytán nem fizetett ki a felperesnek, 2357 Ft-ot tett ki. A munkaügyi bíróság a felperes keresetének részben helyt adott és év végi részesedés címén az alperest — az általa kifizetett 701 Ft-on felül — további 1178 Ft fizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. 265