Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

159. A prémium a munkabér, illetve a díjazás olyan formája, amelyre a dolgozónak — a prémiumfeltételek teljesítése esetén — alanyi joga van [Mt. 46. §(l)és(2) bekezdései Az alperes a felperes jogelődjénél pénzügyi vezetői munkakört töltött be. A munkáltató igazgatója 1976. május 6-án célprémium feladatot tűzött ki a részére, amelyet 1976. július 25-ig kellett teljesítenie. Célprémiumként 5000 forintot jelölt meg. A jogelőd 1976. július 1. napjával megszűnt, jogutóda a felperes lett. A felperes igazgatója 1976 augusztusában „jutalmazás" tárgyszó alatt a következő tartalmú levelet küldte meg az alperesnek: „Az 1976. évi első félévében végzett eredményes munkájáért köszönetemet fejezem ki, és ezért 4000 forint jutalomban részesítem. További munkájához sok sikert és jó egészséget kívánok." Az alperes évi rendes szabadságának letöltése után a jutalmat 1976. augusztus 22-én felvette az intézet pénztárában, ahol arról tájékoztatták, hogy a jutalomból levonásra kerülő nyugdíjjárulékot az augusztus havi munkabérből rendezik. A szeptemberi bérfizetésnél azt tapasztalta, hogy a „jutalom" címén felvett összeget „prémiumként" kezelve összevonták a havi munkabérével, s így progresszíven 202 forinttal több nyugdíjjárulékot vontak le. Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte az 5000 forint célprémium és az 5700 forint tervteljesítési prémium időarányos részének megfizetését az esedékességtől számított kamataival együtt. A munkaügyi döntőbizottság határozatával a felperest arra kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg a dolgozó részére 5000 forint célprémiumot. A tervteljesítési prémiumra vonatkozó igényt elutasította. Tényként állapította meg, hogy az alperes a prémiumfeladatokat teljesítette, kifizetést kizáró ok pedig nem merült fel. A felperes keresetében kérte a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását azzal, hogy a jutalom összegét a bíróság tekintse prémium címén kifizetettnek és így az alperes még 1000 forint prémiumkülönbözet felvételére jogosult. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a munkaügyi döntőbizottság határozatát annyiban változtatta meg, hogy megállapította; az alperest a felperestől 1000 forint prémiumkülönbözet illeti meg. ítéletének indokolása szerint az alperes főosztálya kizárólag prémiumkeretet kapott, így jutalom folyósítására nem volt lehetőség. Nem találta megalapozottnak az alperes ellenkérelmét azzal az okfejtéssel, hogy az 1976. augusztus 18-án kiadott jutalom tárgyú levél helytelen értesítés kíséretében történt és ez a jutalomra alanyi jogot nem biztosít. „Alperesnek, mint pénzügyi vezetőnek egyébként tudnia kellett, hogy a főosztály, melynek dolgozója volt, jutalomkeretet egyáltalában nem kapott. Felperes vezetősége kizárólag prémium kifizetését tette lehetővé, így a főosztályon dolgozók csak prémiumban részesülhettek." Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A per alapjául szolgáló kérdés, hogy az alperes jogosult-e az 5000 forint célprémiumra, illetve a részére jutalom címén folyósított 4000 forint beszámítható-e a neki járó prémium összegébe. A jogvita eldöntésénél irányadó szempontként kell figyelembe venni, hogy a jutalom olyan jellegű juttatás, amelynek megadása kérdésében az igazgató mérlegelési jogkörében dönt, ezért a jogosultság megtagadása miatt 257