Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

nem nyújtó érettségivel (középiskolai végzettséggel) és a munkakör betöltéséhez szükséges, a jogszabályban vagy a kollektív szerződésben előírt középfokú szakvizsgával rendelkeznek. Azokat az ügyintézőket pedig, akik technikusi oklevéllel vagy érettségivel és a jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakvizsgával rendelkeznek, a III. fokozatba kell sorolni. A R. 6. számú melléklete rendelkezik a központi, funkcionális szervek által rendezett tanfolyamok minősítéséről a nem fizikai dolgozók kategóriába sorolása szempontjából. Ez a melléklet egyebek között tételesen felsorolja azokat a tanfolyamokat, amelyek szakvizsgáit — amennyiben azok elvégzését külön jogszabály vagy kollektív szerződés a munkakör betöltése feltételeként írja elő — a szóban levő dolgozók besorolása szempontjából felsőfokúként kell figyelembe venni. A perben azt az elvi kérdést kellett elbírálni, hogy az említett mellékletben közölt szabálynak mi a helyes értelme. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint abban az esetben, ha jogszabály vagy kollektív szerződés a munkakör betöltésének feltételeként olyan középfokú tanfolyamon szerzett szakvizsgát kíván meg, amelyet a R. 6. számú melléklete felsőfokúnak minősít, és a dolgozó ezt a szakvizsgát letette: a dolgozót — feltéve, hogy az egyéb besorolási feltételeknek is megfelel — a III. fokozatba kell besorolni. A melléklet ugyanis a benne felsorolt, s a központi funkcionális szervek által rendezett középfokú tanfolyamok szakvizsgái esetére — ezek tananyagaira és a képzés szintjére figyelemmel — félreérthetetlenül kötelezővé teszi a felsőfokú szakvizsgákra irányadó magasabb besorolást. A vázolt értelmezésen nem változtat a körülmény, hogy az említett melléklet a felsőfokúnak minősülő tanfolyamokat tartalmazó felsorolásban nemcsak egyes középfokú tanfolyamokat, illetve egyes olyan tanfolyamokat említ meg, amelyek elnevezéséből azok fokozata nem tűnik ki (pl. a mérlegképes könyvelői tanfolyam), hanem felsorolja azokat a felsőfokú tanfolyamokat is, amelyek minden átminősítés nélkül is felsőfokúak. A jogalkotót ugyanis ebben nyilván az az igény vezette, hogy a mellékletben a központi, funkcionális szervek felsőfokú és felsőfokúnak minősülő tanfolyamainak teljes körét felölelje. Az adott esetben nem kétséges — és erre keresetében maga a felperes is hivatkozott —, hogy az alperes munkakörének betöltéséhez a felperesnél irányadó vállalati szabály a középfokú tervgazdasági és beruházási tanfolyam elvégzését is kötelezően előírta. E tanfolyam elvégzésére egyébként a felek tanulmányi szerződést is kötöttek. Mivel az alperes a R. 6. számú mellékletében megjelölt Országos Tervhivatal által rendezett középfokú tanfolyamot elvégezte, a szükséges szakvizsgát letette, és minthogy ez a vizsga a kifejtettek szerint felsőfokúnak minősül, a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét érdemben helytállónak találta. (M. törv. II. 10 198/ 1978. sz.) 151. Sugárártalomnak kitett munkakörben dolgozók csak a 16/1976. (XII. 11.) MüM számú rendeletnek a 2. vagy 3. munkakörülményei fokozatába sorolhatók be. A felperesek az alperes alkalmazásában állnak, elektroműszerészek. Feladatuk a kísérleti és prototípus röntgengenerátorok laboratóriumi mérése, 244