Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)
Az alperes a munkaköri besorolás miatt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz. Arra hivatkozott, hogy az általa elvégzett középfokú tervgazdasági és beruházási tanfolyamot a 16/1976. (XII. 11.) MüM számú rendelet 6. számú melléklete felsőfokú tanfolyamnak minősítette, következésképpen őt helyesen a III. jelzésű képesítési fokozatba kellett volna besorolni. A munkaügyi döntőbizottság határozatával arra kötelezte a felperest, hogy az alperest a 16/1976. (XII. 11.) MüM számú rendelet „műszaki ügyintéző III/5." elnevezésű munkakörébe sorolja át, mivel az Országos Tervhivatal által rendezett és felsőfokúnak minősülő tervgazdasági és beruházási tanfolyamot igazoltan elvégezte. A döntőbizottság határozata ellen a felperes fordult keresettel a munkaügyi bírósághoz. Kereseti kérelme a munkaügyi döntőbizottsági határozat megváltoztatására és a felülvizsgálati kérelem elutasítására irányult. Előadta, hogy az irányadó vezérigazgatói utasítás csupán középiskolai érettségit és középfokú beruházási tanfolyamot ír elő a munkakör betöltéséhez együttes feltételként. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította, lényegében elfogadva a döntőbizottsági határozat indokolását. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás álláspontja szerint a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 16/1976. (XII. 11.) MüM számú rendelet 4. számú mellékletének „C" része értelmében a III. jelzésű képesítési fokozatba azokat az ügyintézőket kell besorolni, akik technikusi oklevéllel vagy érettségivel és a jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt, a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakvizsgával rendelkeznek. Ugyanezen rendelet 6. számú melléklete szerint pedig a műszaki ügyintézők besorolásánál az Országos Tervhivatal által rendezett középfokú tervgazdasági és beruházási tanfolyamon szerzett szakvizsgát — amennyiben ennek megszerzését külön jogszabály vagy a kollektív szerződés a munkakör betöltése feltételeként írja elő — felsőfokú vizsgaként kell figyelembe venni. Az alperes által betöltött beruházási előadói munkakör ellátásához sem külön jogszabályi, sem kollektív szerződési rendelkezés nem tartalmaz előírást felsőfokú szakvizsga megszerzésére. A felperes 1/1972. számú vezérigazgatói utasítása pedig a beruházási előadói munkakör betöltésének feltételéül kifejezetten a középfokú szakvizsga megszerzését írja elő. Minthogy az alperes munkakörének betöltéséhez szükséges besorolási feltételül sem jogszabály, sem kollektív szerződés vagy más belső vállalati szabály nem támaszt felsőfokú szakvizsga-követelményt, és mivel a dolgozó besorolására nézve a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a jogszabály és a kollektív szerződés kötelező erejű (Bírósági Határozatok 1976. évi 4. szám 180. sorszámú jogeset), jogszabályt sértett mind a munkaügyi döntőbizottság, mind a munkaügyi bíróság, amikor az alperes „műszaki ügyintéző II/5" elnevezésű munkaköri besorolását a „műszaki ügyintéző III/5" elnevezésű munkaköri besorolásra módosította. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás nem alapos. A vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 16/1976. (XII. 11.) MüM számú rendelet (R.) 4. számú melléklete „C" részében közölt besorolási feltételek szerint a II. képesítési fokozatba kell sorolni egyebek között azokat az ügyintézőket, akik szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy képesítést 243