Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

A felek közötti jogvita eldöntésénél a népi ellenőrzésről szóló, az 1971. évi 9. sz. tvr.-rel módosított 1968. évi V. tv. és az ennek végrehajtása tárgyában megjelent, a 19/1971. (V. 5.) Korm. sz. rendelettel módosított 41/ 1968. (XI. 1.) Korm. sz. rendeletben foglaltak az irányadók. A felperes nem állította és a perben más adat sem merült fel arra, hogy a népi ellenőrzési bizottság tagja lenne. A keresetlevélben foglaltakból és a per során előadottakból az állapítható meg, hogy a felperes nem tagja a népi ellenőrzési bizottságnak, hanem eseti megbízás alapján népi ellenőrzési feladatokat látott el. Márpedig a két tisztség, illetve feladatkör nem azonos sem az elvégzendő munka, sem a jogvédelem szempontjából, ez utóbbi meghatározott időhöz van kötve. A 41/1968. (XI. 1.) Korm. sz. rendelet 45. §-ának (1) bekezdése szerint „a területi népi ellenőrzési bizottság tagjának és a népi ellenőrnek a munkaviszonya e tisztsége alatt és e tisztségének megszűnését követő egy esztendőn belül felmondással vagy fegyelmi határozattal csak abban az esetben szüntethető meg, illetve fegyelmi határozattal csak akkor helyezhető át, ha ahhoz a felettes népi ellenőrzési bizottság előzetesen hozzájárult". Eszerint tehát a népi ellenőrzési bizottság tagjának e tisztségének fennállása alatt és e tisztségének megszűnését követően egy esztendő alatt, míg az ún. eseti népi ellenőrzési tevékenységét követő egy év alatt nem mondható fel a munkaviszonya a felettes népi ellenőrzési bizottság előzetes jóváhagyása nélkül. Az alperes a felperes munkaviszonyát az 1975. február 5-én tartott ülésén hozott, a felperes részére 1975. február 14-én kézbesített határozatával mondta fel. A munkaügyi bíróságnak tisztáznia kellett volna, hogy a felperes eseti népi ellenőr volt, vagy a népi ellenőrzési bizottság tagja, s ehhez képest — az idézett jogszabályi rendelkezés alapján — milyen jogi védelemben részesül. Ha a felperes a felmondás idején a népi ellenőrzési bizottságnak nem volt tagja, hanem korábban eseti népi ellenőrzési tevékenységet látott el, tisztázni kell, hogy ez a tisztsége mikor állott fenn, mikor végzett utoljára népi ellenőrzési tevékenységet. Csak a tényállás e tekintetben történő részletes feltárása után hozható megalapozott döntés a felek közötti jogvitában. (M. törv. I. 10 252/1975. sz., BH 1976/11. szám 518.) 114. Felmondás hatálytalanítása iránt indított perben a munkaügyi bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a felmondás a jogszabályban megszabott módon történt-e, nem ütközik-e jogszabályi tilalomba vagy korlátozásba, és a felmondás indokául megjelölt ok valós-e (Mt. 29. §, Mt. V. 26., 28. §). A felperes az alperesnél gondnoki munkakört töltött be és a kezelésére bízott üdülőházat vezette. 1974. március 18-án közölte az alperessel, hogy keresőképtelen beteg, felgyógyulása után nyugdíjba kíván menni. Az alperes az 1975. január 30-án hozott határozatával 28 nap felmondási idővel a felperes munkaviszonyát felmondta azzal az indokolással, hogy öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett. A felperes a panaszában kérte a felmondás hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy a felmondás időpontjától 1975. február 28-ig keresőképtelen beteg volt. Ettől kezdődően viszont munkára akart jelentkezni és kivenni az elmaradt szabadságát. Ezt követően mondhatott volna fel a munkáltató, de a felmondásban közölt felmondási idő helyett hat hét felmondási idővel. A munkaügyi döntőbizottság a panaszt elutasította. 186