Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)
finomítóba szállítani. .. nagyfokú gondatlanságával idézte elő az árukeveredést". Az alperes felülvizsgálati kérelmében a munkaviszony helyreállítását, elmaradt munkabére megfizetését kérte arra hivatkozva, hogy a felmondásban megjelölt valós ok nem szolgáltat kellő alapot a munkaviszony megszüntetésére. A közös munkaügyi döntőbizottság határozatával az alperes munkaviszonyát helyreállította azzal, hogy a dolgozó nem vált alkalmatlanná munkaköre betöltésére. A felperes keresetében a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását és az általa kiadott felmondás hatályban tartását kérte. A becsatolt jegyzőkönyvekben foglalt vallomásokkal bizonyította, hogy a felmondás oka valós. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 2100 forint elmaradt munkabért és viselje a felmerült perköltséget. Érdemi döntése indokolásában kifejtette: a felperes megszegte az Mt. 2. §-ában foglaltakat. A dolgozó gondatlan károkozásáról azonnal tudomást szerzett, kártérítési és fegyelmi eljárást indított, majd egy hónappal később szüntette meg az alperes munkaviszonyát, a fegyelmi eljárás pedig félbemaradt. Feltételezte, hogy az alperes fegyelmi elbocsátása nem vezetett volna eredményre s a felperes ezért választotta ,,a munkaviszony megszüntetésének hatásaiban enyhébb, de ugyanolyan indokolatlan módját." Nem találta alaposnak a munkáltatónak azt az érvelését, hogy megrendült a bizalma az alperes munkájában és a munkaviszony megszüntetésével már nem kívánta kitenni a vásárlóközönséget az üzemanyagkeveredés újabb, beláthatatlan veszélyeket rejtő lehetőségének. Ebben az esetben ugyanis a dolgozót azonnal fel kellett volna mentenie a kútkezelés munkája alól. Miután az alperes időközben új munkaviszonyt létesített, az Mt. V. 33. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával állapította meg a munkaviszony megszűnésének módját és időpontját, továbbá kötelezte a felperest az elmaradt átlagkereset kifizetésére. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 29. §-a szerint a munkaügyi vitát eldöntő szerv — így a munkaügyi bíróság — a felmondást hatálytalaníthatja, ha a felmondásban megjelölt indok valótlan, a felmondás jogszabályi tilalomba, illetőleg korlátozásba ütközik, vagy egyébként nem a megszabott módon történt. Az adott esetben az alperes nem vitatta, hogy a felmondásban megjelölt ok valós, csupán azt állította, hogy az általa megvalósított magatartás nem szolgáltathat kellő alapot a munkaviszony felmondással történő megszüntetésére. A per lényegét tekintve azonban megállapítható, hogy a felperes a felmondásra irányuló jogát rendeltetésszerűen gyakorolta, a munkaviszony megszüntetésének szükségességét elfogadhatóan megokolta. Keresetében hivatkozott a kútkezelők munkaköri leírását tartalmazó igazgatói utasításra. Ezt az alperes nem tartotta be, meg sem nézte a szállítójegyet, az áruból mintát nem vett, az áttároló jegyet csak az áru betárolásának megkezdése után ellenőrizte. A betárolási utasítások betartását elmulasztotta. Ez már önmagában súlyos veszélyt rejt magában, hiszen a tüzelő-olajos kútoszlo179