Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

szabadságnapok nem növelik a dolgozónak a vállalatnál munkaviszonyban töltött idejét s nem módosítják a munkaviszonya megszűnésének időpontját. Ha tehát a dolgozó munkaviszonya például felmondás folytán a hó 15-én megszűnt s a folyó évre ki nem vett szabadság arányos részeként három munkanap szabadság pénzbeni megváltásban részesült, a munkaviszony megszűnésének időpontja változatlanul a hó 15-e és nem 18-a. (MK 79. számú állásfoglalás.) 87. í. Ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál és emiatt a felmondás indoklása nem kötelező, a dolgozó kérésére a felmondást meg kell indokolni. A dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét a panasz benyújtására nyitva álló határidő elteltéig, ha pedig a felmondás érvényességével kapcsolatban munkaügyi vita indult, annak jogerős befejezéséig terjesztheti elő. A vállalat a közlési kötelezettségének a körülményekhez képest a legrövidebb időn belül köteles eleget tenni. Ha a felmondással kapcsolatban munkaügyi vita indult, a vállalat a közlési kötelezettségének annak az eljárásnak a tartama alatt tehet joghatályosan eleget, amely eljárásban a dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét előterjesztette. II. Ha a jogszabály rendelkezése értelmében a felmondás indokolása mellőzhető és a vállalat ezzel a jogával élve nem indokolta meg a felmondást, a dolgozónak a felmondás hatálytalanítása iránt azon az alapon előterjesztett panaszát, hogy a felmondást méltánytalannak tartja, egyben a felmondás indokainak közlése iránti kérelemnek kell tekinteni. III. A vállalat a felmondás indokait írásban köteles a dolgozóval közölni. A felmondás indokolásának közlése akkor hatályos, ha a dolgozó az indokolást tartalmazó írásbeli nyilatkozatot átvette vagy az hozzá megérkezett. Az írásbeliséget előíró szabályok megsértésével közölt felmondás érvénytelen. Az Mt. 26. §-a (2) bekezdésének rendelkezése szerint a vállalatnak a felmondást írásban kell közölnie s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Mellőzhető az indokolás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál, kivéve ha ez az első munkaviszonya vagy a dolgozó az indokolást kéri. A gyakorlatban vitássá vált, hogy abban az esetben, ha az indokolás mellőzésének feltételei fennállnak, a dolgozó milyen határidőn belül kérheti a felmondás indokainak közlését és milyen határidőn belül köteles a vállalat a közlési kötelezettségének eleget tenni. Vita merült fel azzal kapcsolatban is, hogy ha ilyen esetben a dolgozó nem valamely reá vonatkozó felmondási tilalom, korlátozás vagy a felmondás feltételhez kötöttsége miatt, hanem azért élt panasszal a felmondás ellen, mert azt méltánytalannak tartja, a munkaügyi vitát eldöntő szervnek mire kell tekintettel lennie a panasz elbírálásánál. Vitás volt a gyakorlatban az is, hogy a vállalat milyen módon tehet eleget a felmondás indokainak közlése iránti kötelezettségének, elegendő-e például az, hogy a munkaügyi döntőbizottság előtti tárgyaláson szóban tett erre vonatkozó nyilatkozatát a döntőbizottság jegyzőkönyvbe foglalja. I. Az első kérdés eldöntésénél abból kell kiindulni, hogy az Mt. V. 107. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint a többször módosított és kiegészített 9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja sze146