Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

ségben, fáradságos utazással tudna betölteni. Viszont a jó egészségben levő, még nem idős dolgozótól, különösképpen, ha megfelelő közlekedési eszköz biztosítva van, jogosan várható, hogy más helységben is munkát vállaljon. Ha azonban a dolgozót valamely munkakör betöltésétől jogszabályi rendelkezés, illetőleg orvosi tilalom tiltja el (pl. nőt, fiatalkorút), ilyen munkakör betöltése még átmeneti időre sem várható el tőle. Nem elégséges azonban csak általánosságban vizsgálni azt, hogy az adott időben volt-e a dolgozó számára megfelelő munkahely, tisztázni kell azt is, hogy a dolgozótól elvárható volt-e és lehetséges volt-e annak elfogadása. Megtörténhet ugyanis, hogy valamely megfelelő munkahelyről a dolgozó hibáján kívül csak késve vagy egyáltalán nem szerez tudomást, vagy a vállalat azt más, gyakorlottabb, tapasztaltabb stb. dolgozóval töltötte be. Tekintettel az e téren fennálló bizonyítási nehézségre, a dolgozó terhére a számára megfelelő munkakörben történő elhelyezkedés elmulasztását is csak akkor lehet figyelembe venni, ha kellő gondosság, utánjárás esetén a munkaerőfelvételről megfelelő időben tudomást szerezhetett volna és neki felróható mulasztása folytán nem helyezkedett el. Pl. megfelelő időközben nem járt el a tanácsok felügyelete alatt működő munkaközvetítő irodában, illetőleg a kiközvetített munkahelyen levő munkát nem fogadta el. Ennek helyes megítélésénél azonban jelentősége lehet annak, hogy a dolgozótól egészségi állapotára, korára, anyagi körülményeire stb. tekintettel mennyiben volt elvárható a — munkahely keresése érdekében — nagyobb fáradságot, esetleg jelentősebb anyagi kiadást stb. jelentő utazás, utánjárás. A munkaviszony jogtalan megszüntetésével kapcsolatban a dolgozót terhelő a keresetveszteség (munkabér és egyéb járandóság) és kár elhárítására vagy csökkentésére vonatkozó kötelezettség körében figyelemmel kell lenni arra, hogy a dolgozó ennek érdekében haladéktalanul köteles az őt ért sérelem mielőbbi orvoslása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Indokolatlanul nem késlekedhet a jogorvoslati eszközök igénybevételével. Az e téren elkövetett mulasztás mindenképpen a dolgozó terhére esik. (MK 15. számú állásfoglalás.) 85. A felmondást nem teszi érvénytelenné, ha a vállalat a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresetet a dolgozónak késedelmesen fizeti meg. A felmondási idő alatt a dolgozót átlagkeresete illeti meg arra az időre, amelyre a vállalat a munkavégzés alól felmentette [Mt. 27. § (3) bekezdés]. Ennek kifizetése azonban nem érvényességi kelléke a felmondásnak, s így egymagában nem teszi jogellenessé a felmondást az a körülmény, hogy a vállalat az átlagkereset megfizetésével késedelembe esik. (MK 78. számú állásfoglalás.) 86. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem módosul azáltal, hogy a dolgozó szabadságmegváltásban részesült. A 6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 16. §-ának (1) bekezdése egyebek között kimondja, hogy ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnt és az évben a vállalatnál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. E megváltás pénzben történik és abban az esetben van helye, ha a dolgozó munkaviszonya megszűnt. Mindebből következik, hogy a megváltott 245