Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

5/1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet 15. §-a szerint pedig a MIL-lapon feltün­tetett tartozást az új vállalat köteles a dolgozó munkabéréből levonni és a jogosult részére átutalni. Az előzőekben részletezett jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy­ha a felperes az alperes MIL-lapján feltüntetett tartozásokra a MIL-lapon megjelölt összegnek megfelelően teljesített levonásokat az alperes munka­béréből, az eljárása jogos volt, figyelemmel a Vht. 150. §-ának (1) bekez­désében foglaltakra is. Ez utóbbi jogszabály szerint, ha az adós munkabéré­ből a meghatározott, rendszeresen visszatérő részletekben levonandó tarto­zást (tartásdíjat stb.) valamely hónap folyamán egészben vagy részben nem lehet levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt az lehetségessé válik, s ezt a rendelkezést kell alkalmazni az előző munkáltatónál, valamint a munkaviszonyon kívül eltöltött idő alatt esedékessé vált részletekre is. A Legfelsőbb Bíróság már korábban is úgy foglalt állást, hogy a munkál­tató nem jogosult annak felülvizsgálatára, hogy a jogerős ítéleten alapuló letiltó rendelkezésben foglalt követelés meddig és milyen összegben illeti meg a jogosultat (PJD IV. 771.). A felperest tehát a letiltó rendelkezés kö­tötte és annak megfelelően köteles eljárni, mindaddig, amíg a letiltást, ille­tőleg a végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtást (letiltást) meg nem szünteti. Ennek érdekében a szükséges kezdeményező lépéseket az alperes­nek kell megtennie a végrehajtást (letiltást) elrendelő bíróságnál, amelynél kérheti a végrehajtás megszüntetését [Vht. 41. § (1) bek., 44. § (1) bek.], vagy pedig ennek érdekében pert indíthat [Vht. 41. § (2) bek.]. A kifejtettekből következik, hogy téves és törvénysértő a munkaügyi dön­tőbizottságnak az az álláspontja, amely szerint a kiállításától számított öt év elteltével a munkavállalói igazolási lap hatályát veszti, úgyszintén a mun­kaügyi bíróságnak az az álláspontja, hogy az alperes hosszabb tartalmú sza­badságvesztés-büntetésére tekintettel, s minthogy ez alatt a rabkeresetéből levonások történtek, a felperes nem vonhatta le az alperes munkabéréből a MIL-lapján feltüntetett tartozásokat. (M. törv. I. 10 535/1975. sz., BH 1976/ 1. szám 42.) 79. I. A tartozásnak a munkabérből való levonására a Vht. szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a levonás nem bírósági végrehajtás útján, hanem a munkáltató által közvetlenül — bírósági (hatósági) határo­zat nélkül — történik (Mt. V. 69. §, Vht. 135. §). II. Megtérítésre kötelező jogerős határozat nélkül a dolgozónak a válla­lattal szembeni tartozásai közül csak az olyan természetbeni juttatások té­rítési díja, amelyeknek kiszolgáltatása vagy igénybevétele kötelező, vala­mint a fizetési előleg vonható le (Mt. 61. §, Mt. V. 68. §, Vht. 139., 140. §). III. A munkaviszony megszűnése esetén a MIL-lapon tartozásként csak a dolgozó munkabéréből levonás útján törlesztendő, még ki nem egyenlített követeléseket lehet feltüntetni (Mt. 49. §, Vht. 154. §). IV. A vállalat a tanulmányi szerződés megszegésére alapított követelését megtérítésre kötelező jogerős határozat nélkül a dolgozó munkabéréből nem vonhatja le és tartozásként sem tüntetheti fel a dolgozó MIL-lapján (Mt. V. 15., 70. §). A felperes az alperesnél állt alkalmazásban. Az alperes 1976. március 8­tól járműelektromossági szerelő tanfolyamra küldte a felperest. A felek a tanfolyam megkezdése előtt tanulmányi szerződést kötöttek. A „Nyilatko­132

Next

/
Oldalképek
Tartalom